Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)
1890 12 674 1900 15 224 1910 17 202 1920 18 548 1930 20 806 1940 20 867 1949 18 075 Az 1880-tól 1930-ig terjedő fél évszázad alatt Mezőkövesd lakossága megkétszereződött (96,2%-kai szaporodott). Amíg Magyarország lakosainak szaporodása a múlt század utolsó évtizedeiben 10%o körül mozgott. Mezőkövesden ez az országos átlag kétszerese: 1890-ben 19,50%, 1900-ban pedig 20,20%o. Mezőkövesd tehát 50%-kai szaporodik gyorsabb ütemben, mint az ország legtöbb más vidéke. A hirtelen magas népszaporulattal természetesen a századfordulóra a népsűrűség is meghaladja az országos átlagot. Amíg 1940-ben az országos átlag 93,4 fő/km 2 , Mezőkövesden ez a szám a kétszeresénél is több: 213,5 fő/km 2 . 10 A születések számának alakulása a század első évtizedeiben szintén mintegy 50%-kal magasabb az országos átlagnál. A születések száma a század elején évente 800 körül volt, 1914-ben 842,1915ben 61 l-re, 1918-ra pedig 400-ra csökkent a produktív korú férfiak nagy részének hadba vonulása miatt. 1919-re már 742,1921-ben pedig 886 a születések száma, ez már ismét mintegy másfélszerese az országos átlagnak. A nagy gazdasági válság időszakától mutat ismét csökkenő tendenciát és a második világháború éveiben csökken vissza az országos átlag szintjére.'' A lakosság számának emelkedése szükségszerűen együtt járt a házépítkezés fellendülésével is. 1869 és a századforduló közötti időszakban 1306-tal emelkedett a házak száma Mezőkövesden. Ebből is a század utolsó évtizede kiugró, csaknem annyi (634) ház épült, mint a megelőző két évtizedben (672). Századunk első évtizedében is kb. 400 lakóház épült a községben. A lakóházak nagyszámú gyarapodása meggyorsította a hagyományos településszerkezet és településkép átalakulását is. 12 A mezőkövesdi házállomány összetétele 1900-1910 között az alábbiak szerint változott: 13 II
