Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

Bokályok A díszített kulacsokhoz hasonlóan a bokályok is elsősorban mint dísztárgyak funkcionáltak. Ezek használat esetén borfogyasztásra szolgáltak. Többnyire zöld színű üvegből készültek, általánosan elterjedt díszítési módjuk a rátétes fonáldísz alkalmazása volt (42. kép). Az üvegbokályok az ország keleti területein ismertebbek, s úgy tűnik,. hogy szinte kizárólag az erdélyi és felső-magyarországi hutákban készültek csak ilyen ivóedények. A bokályok két típusát különböztethetjük meg. FelsőMagyarországon sok esetben az edény testének korong alakú öble mintegy harmadrésze volt a nyaki résznek. A más üvegkészítő helyeken gyártott rátétes f onáldíszű bokályok nyaki része azonos méretű volt a gömbszerűen kialakított, lepénytalppal ellátott hasi résszel. VEGYES HASZNÁLATI ÜVEGEK E csoportba azokat az üvegféleségeket sorolhatjuk, amelyek funkciójukat tekintve a korábban bemutatott tárgytípusok között nem említhetők meg, de mindenképpen az emberi élet mindennapi tevékenységi formáihoz kapcsolhatók. Ezek a tárgyak szerepet játszottak a táplálkozásban, a házbelsőben az emberi élet kényelmesebbé tételében. Ezeket az üvegtárgyakat az egyes hutákban alapításuktól kezdve készíthették, de világosan látnunk kell, hogy inkább akkor kaptak hangsúlyt a termék-előállítás során, amikor a gyáripari termelés miatt az ivó- és tárolóedények készítése egyre inkább gazdaságtalanná vált. A huták ekkor próbálkoztak fennmaradásukat meghosszabbítani ilyen vegyes használati tárgyak készítésével, forgalmazásával. A szinte végtelenig sorolható tárgyféleségek részletesebb bemutatására nem vállalkozhatunk. A legfontosabb, legelterjedtebb tárgyak kiemelése, bemutatása látszik indokoltnak. Az ország üveghutáinak jelentős részében gyártottak üvegtányérokat. Ha üveghutáink alapítási körülményeit vizsgáljuk, akkor egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban ablaküvegek gyártására hozták őket létre. Általáno75