Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)
meglevőt keressék. Az üvegmuvesseg viszont eléggé nemzetközi volt. A paraszti használatban lévő üvegtárgyakkal szembeni bizalmatlanságot fokozta továbbá az is, hogy ezek az üvegek ugyanúgy lehettek a nemesség és a polgárság mindennapi életéhez szorosan kötődő tárgyak, mint a parasztságéhoz. Vajon nem,egy „magasabb" kultúra elemét fedezhetjük fel e napjainkban divatossá vált produktumokban? Továbbá az is növelte a kétségeket, hogy az üvegtárgyak előállítása minden tekintetben komoly technikai előkészületeket, nagyobb ipari berendezéseket igényelve több ember szervezett összeműködését feltételezte. Tehát jogosan vetődött fel az a kérdés is, hogy az üvegmuvesseg természete lehetővé teszi-e azt, hogy népművészetté váljon. A népművészet fogalma az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Nyugat-Európában, de az egyes közép-kelet-európai országokban, így Csehszlovákiában is kezdetektől fogva más értelmezéssel használták mint Magyarországon. A külföldi kutatók, így többek között Leopold SCHMIDT, Robert WILDHABER, Lothar LANG, Josef VYDRA hangsúlyozzák, hogy a parasztok és a nem parasztok kulturális leltára nem feltétlenül volt százszázalékig különböző. Mindenképpen létezni kellett egy általánosan elterjedt vulgáris „közkultúrá"-nak, ami nem volt parasztosan „népi", de nem is volt „exkluzíván úri". A csehszlovák kutatók - akik egyébként az üvegtárgyakat is népművészeti alkotásoknak tekintik - köztük Jaroslav VOJDIS és Vera HASALOVA a népművészet körébe tartozónak vél minden olyan művészi megformálású tárgyat, amelyet a lakosság a falvakban és a kisebb városokban a XVII-XVIII. században használt. A magyar népművészeti fogalom utóbbi években lezajlott pontosításának köszönhető - amely elsősorban FÉL Editnek és HOFER Tamásnak tulaj r donítható -, hogy az újabb kutatás egyre inkább bevonja vizsgálata körébe azokat a populáris műveltségbe sorolható műfajokat, amelyeket a korábbi szemlélet kirekesztett. Ugyanis korábban BÁTKY Zsigmond, GYÖRFFY István, VISKI Károly nevével fémjelzett népművészet fogalom körülhatárolását mélyebben befolyásolta az, hogy Közép-Kelet-Európában, Kelet-Európában egy nyugati mintákhoz igazodó elit kultúrával szemben határozott körvonalakkal kirajzolódott egy erőteljes, originális paraszti műveltség, amelyre a népművészet fogalmát építették. Közép-Európában és nyugaton a parasztok 6
