Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)
zetét a városban levő lakóháza, két tanyaföld]e, 58 1/8 és 46 4/8 hold bérelt földje dokumentálja. A 13 üvegtárggyal szemben 76 cserépedény, 45 faedény, 30 fémedény és a szőlőben 17 cserép-, a tanyáján pedig 31 cserép-, 15 fa- és fémedény szolgált háztartási célokra. A Kapu Pál vagyoni helyzetét számba vevő kimutatást követően 6 évvel később, 1851-ben készült a ceglédi Kubinyi János vagyonösszeírása. Kubinyi Jánosnak két fertály tanyai földje és 4 1/4 hold szőlője volt. A házában, a konyhában 13 cserépedény, a tanyán pedig 2 cserép és vasedénye volt. A háztartásban viszont egyetlen egy üvegedény sem emelte a gazda vagyoni helyzetét. A gazdag Kubinyi János hagyatéki leltárával szemben érdemes megemlítenünk a birtoktalan Csicsa Panna, kecskeméti zsellér vagyoni helyzetét, akinek a lakóházában már 1800 előtt volt 3 üvegpohár 96 cserépedénnyel szemben. A fenti példák azt bizonyítják, hogy a vagyoni állapot csak bizonyos esetekben határozta meg a háztartásokban szeÜvegformák dunántúli sótartón 45