Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

üvegtípusokkal szemben nagyobb arányban tartalmazott krétát, ami jelentősen fokozta a szilárdságot. Ezt az üvegtípust felfedezésétől kezdve cseh kristályüvegnek nevezték. Igaz, hogy ebben az időszakban Angliában is sikerült előállítani egy új üvegtípust, az ólomüveget, amely az addig ismert üvegféleségeknél puhábbnak, de nagyobb fajsúlyúnak bizonyult. Előállításához azonban széntüzelésű kemencére volt szükség. Lényegében ezért nem válhatott s korabeli Európában a cseh kristályüveghez hasonló jelentőségűvé. Amikor a cseh üveg hódító útjára indult, egyre felerősödtek Magyarországon is az egykor virágzó üvegipar újjáélesztésére tett kísérletek. A régi bányavárosi üveghuták mellett megjelentek a főnemesi uradalmak központjaibar emelt üvegcsűrök, amelyek alapvetően az uradalmi építkezések kiszolgálására települtek, hiszen fő feladatuk az ablaküveg-készítés volt. Ugyanakkor a gazdasági okok arra is inspiráltak, hogy a termelési kapacitást kihasználva a2 egyes üzemrészekben öblösüveget is gyártsanak. Főként a cseh üvegipar fejlődése és ugyanakkor példája arra ösztönözte az uradalmak birtokosait, hogj a még drágán beszerezhető külföldi termékeket hazaival helyettesítve a kiadásokat csökkentsék. Az sem volt figyelmen kívül hagyható, hogy az üvegkészítés egyik legfontosabb alap- és segédanyagának számító fa a nagy kiterjedésű erdőségekben kellő mennyiségben rendelkezésre állott. Minden valószínűség szerint az erdőbirtokok tulajdonosai a környező országok tapasztalatait felhasználva hozták létre a piacra, tömegtermelésre berendezkedő üzemeiket. E korszakban Cseh-Morvaországban többször egy év alatt 30-40 üveghuta is létesült. Ausztriában, Németország egyes részein, így Thüringiában Szászországban, de északabbra is, így Mecklenburgban gomba módra szaporodtak az üvegkészítő központok. Lengyelország keleti részén, Ukrajna csernigowori részein, Wolhyniában a földesúri és kolostori birtokokon alakultak ki üvegkészítő központok, amelyek a parasztság igényeit is igyekeztek kielégíteni. Magyarország területén a XVII. században először Erdélyben és FelsőMagyarországon alapítottak üveghutát. Ez természetes is, hiszen ezek a területek voltak a török pusztításától kevésbé érintett részek, s ugyanakkor E szomszédos országok fejlett üvegipara, valamint e területek gazdasági és társadalmi fejlettsége is feltételezte az üvegipar újjáélesztésére tett kísérlet sike12