Telepy Katalin: Tenkács Tibor (Borsodi Kismonográfiák 27. Miskolc, 1987)
Alap is elismeréssel adózva munkásságának, 1962-ben tagjai közé sorolta. A pálya kezdetén oly szívesen használt technikák, fa- és linómetszet, továbbá a rézkarc ismét helyet kér munkásságában. Grafikai tevékenysége új lendületet kap. A megye megrendelésére lavírozott tusrajzsorozatot készít, ennek egyik darabját, Szőlőtelepítés a hegyen, 1963-ban közölte a Művészet is. A Művészetbarátok Körének nagyobb arányú fejlesztése is megindult. A Népművelési Intézet instruktora, Zilahy György sűrűn látogatta Tokajt. Zilahy közkedveltségnek örvendett, nagy bajusza miatt Bajusz-ként emlegették, szívesen dolgozott Tokajban és nem egy jelentős képe itt született. A legtöbb kollégához képest szélsőségesen modern felfogást követett, de elfogadták. Mint ahogy elismerték Tóth Menyhért újabb kísérleteit is, aki itt talált rá fehér korszakára. Tenkács Zilahyval együtt még aktívabban szerette volna a közönséget a művészi életbe bevonni. Együtt teremtették meg lelkes munkával a Tokaji Művészetbarátok Körének társaságát. Az eddigi eredmények is számottevőek voltak, hiszen nemcsak kiállításokat rendeztek, de előadásokat, zeneesteket is. Az Észak-Magyarország kultúrrovatának vezetője, Benedek Miklós úgy fogalmazta meg kívánságaikat, hogy az eddigi Tokaji Nyár - címen meghirdetett rendezvénysorozatot a nagyközönség bevonásával az egész évre ki kellene terjeszteni. Készítettek tehát egy évre szóló programot. Kinyomatták, elküldték szerte az országba, a helybeli, a fővárosi és más vidéki pártoló tagoknak olyan sikerrel, hogy 1966-ban a társaságnak 200 tagja volt, de 1973-ra, amikor Tokaj 900 éves fennállását ünnepelte, már 500. A közönség most már, mint a Kör tagsága, támogatta a kulturális megmozdulásokat. A hűséges baráttal, Zilahyval egyetértésben kidolgozott terveket már csak egyedül valósíthatta meg Tenkács, Zilahynak 1966ban bekövetkezett tragikus halála miatt. A Művészetbarátok Köre tiszteletből ekkor vette fel Zilahy György nevét. A lelkes művésztanárról és kitűnő festőről elnevezett kör, a ZMK mindmáig számottevő szellemi-művészeti-kulturális erő. Festőnk kezdettől fogva vállalta a megerőltető feladatokat, azóta is lelke a munkának, megindítója, tervezője, kivitelezője sok életrevaló ötletnek. Amikor budapesti születésű lévén mégis Tokajban telepedett le, egyúttal missziót is vállalt. Fiatalon határo24