Telepy Katalin: Tenkács Tibor (Borsodi Kismonográfiák 27. Miskolc, 1987)

A Szőnyinél ért hatások után a főiskolán Benkhárd Ágost osztályán tanult. Évfolyamtársai voltak Áron Nagy Lajos, Csabai Kálmán, Diószegi Balázs, Kelle Sándor, Gyarmathy Tihamér, Szalatnyay József, Szarka Árpád és Sáros András. Valamennyien a hagyományos piktúrát művelték, azt egyéni ízzel kísérletezgették, Gyarmathy utóbb azonban az absztrakt művészet mellett döntött. Benkhárd nem fektetett súlyt a grafikára, a Nagybányán nevelődött mester színekben, tónusokban gondolkodott, Tenkács pedig világos-sötét ellentétekre figyelt. Tanára érdeklődését így nem kelthette fel, nem foglalkozott vele kellőképpen, amiért is a fiatal növendék érthetően elbizonytalanodott. Szerencséjére a III. évfolyamtól kezdve Baránsky E. László és Varga Nándor Lajos mellett tanulhatott tovább. Varga a grafika virtuóz mestere, felfigyelt a fiú rajzbéli érzékére és segítette. Társai is, az azóta neves mesterek Szalay Lajos, Szentiványi Lajos, Szabó Vladimir, Áron Nagy Lajos mellett megértő környezetbe került. Megkedvelte az akvarelltechnikát, de mivel festő-grafikus számára a fővárosi tartózkodás nem jelentett előnyt, ha tehette, vándorútra kelt. Akkori vízfestményei a Duna partján, a Budai-hegyekben, a Bükkben, Baranyában és kissé visszafogott, borongós színskálával a Balaton mellett, Tihanyban készültek. Ilyen a Szunyogh tanya, Hárshegy alatt, Bükki táj, Tihanyi földek stb. Ugyanakkor örömét lelte a fekete-fehér, majd színes linómetszetek készítésében is. Márciusi alkony, Zugliget, Öregasszony, Kender áztatok, Télc. lapjai már előre vetik a megtalált témakör árnyékát. Az azóta többször is reprodukált lapok közül Ember és kutya, Favágó, Asztagrakók, Falu, Szilvás, Öregek a téli napon bizonyítják álhatatos emberszeretetét. Tevékenységéről apja Amerikában is tudomást szerzett, akinek 1933 óta Clevelandban biztos megélhetése volt, így családját is segíteni tudta. Fia metszeteiből mintalapokat kért, amelyeket kint értékesített s a pénzt hazaküldte. A Képzőművészeti Főiskolán Tenkács szorgalmas, ügyes növendék volt, akinek képességeit figyelemre méltónak találták. Erre utal ugyanis, hogy Akt-oX ábrázoló színes linómetszete a Főiskola 1936. évi évkönyvének címlapjára került. Ugyanez évben nyerte el a Közoktatásügyi Minisztérium grafikai díját, ötödévesen pedig a Jalsovszky István jutalomdíjat, és 1939-ben állami ösztöndíjban részesítik. 12