Telepy Katalin: Tenkács Tibor (Borsodi Kismonográfiák 27. Miskolc, 1987)

Neve összeforrt hazánk egyik ismert tájegységével, az egymásba simuló szőlődombok vidékével s a Bodrog-Tisza találkozásánál épült, immár több mint kilencszáz éves várossal, Tokajjal. Ez a terület otthona, festői munkásságának ihletet adó birodalma. Itt él csaknem negyven éve. Fiatalon Tokajt választotta működésének színteréül, s az eltelt idő alatt példát adott arra, miként lehet három hivatásban is odaadó figyelemmel, soha nem lankadó kedvvel látáskultúránk emelését a fővároson kívül is megteremteni. Mint festő, számtalan kiállításon bizonyította, hogy művészi elképzeléseinek kiteljesítését, a gazdag természet örömteli élményeit a tokaji tájban találta meg. Életútját, festői pályáját érzékletes színvonalú, expresszív hatású, lendületes festői biztonsággal előadott tájak, karakterisztikus arcképek, ízes csendéletek kísérik. Tanárrá - büszkén hivatására - gyermekkora óta vallott emberszeretete kapcsán vált. Hosszú esztendőkön keresztül festői elveit adta át azoknak, akik a legfogékonyabbak voltak erre: az ifjúságnak, fejlesztve esztétikai érzéküket, növelve a művészet iránti érdeklődésüket. A két hitvallás nála eggyé olvad, mint festő és tanár, ezért tud hiteles lenni mindkét minőségben. Pedagógus alkatával függ össze harmadik vállalt tevékenysége is. Erőfeszítéseivel a köz érdekében: a közönség érdeklődésének felkeltésével, kiállítások rendezésével, a Művészkör megalapításával olyan fundamentumot teremtett, melyre mindmáig építeni lehet, s hogy Tokaj ma az érdeklődéssel várt képzőművészeti események városa, jórészt neki köszönhető. 1913-ban Budapesten született. Elődei anyai ágon erdészek voltak, a természethez való vonzódása talán innen ered. A művészi hajlandóság apai örökség. Tenkács János munkácsi, kilencgyermekes család tagjaként Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal végezte a Kép9