Goda Gertrúd: Ficzere László (Borsodi Kismonográfiák 26. Miskolc, 1987)

függéseire rávilágítsanak. Ebből a nézőpontból vizsgálták az egyes korok művészi kifejező eszköztárát: Cézanne, Van Gogh, Gauguin reprodukciók utáni elemzését követték az ,,új realizmus" magyar mesterei: Nagy Balogh, Derkovits, Koszta, Nagy István műveinek megismerése. Az anatómiai alapismereteket gyakorlandó olyan látogatásokat tettek üzemekbe (Perecesi tanbánya, Vasgyár, MÁV fűtőház), melyek egyúttal alkotói munkájukhoz témaorientációként szolgáltak.

25 Ficzere László megtanulta azokat a képi szerkesztési módokat, melyek nélkülözhetetlenek pályája további alakulásához. A szabadiskola tanárainak nagy körültekintéssel végzett munkájáról Bod László festőművész — akkor már a Művészeti Tanács megbízásából tette látogatását — így összegezte véleményét: ,, ... az ország második legjobb szabadiskolája működik Miskolcon . . ,"

26 Az elképzelésében hajthatatlan Ficzere Munkácsy bűvöletében él, az ő kompoziciós elvét fogadja el egyetlennek s művei sokáig magában hordozzák a nagy előd festői példáját. Szép tanulmányokat készít családtagjairól. Szénrajza, mely ebből az időből ismert: biztató, alapos rajzi ismeretekről vall. (Szőke Lajos portréja, Édesanyja arcképe) (2. kép) Elhatározása a kezdeti sikerek után egyre szilárdabb: festő lesz. Szabadiskolás társai tisztelettel figyelik rajzainak alakulását, s a rangidős társ hivatástudattal telve konok szorgalommal dolgozik.

27 Senki előtt sem vitás,ő a kiemelkedő tehetség ,,a vasutas-festő" barátaival pályáján még közösen halad, sőt önállóan festett műveik is összetévesztésig azonos szellemben születtek.

28 Csáky Istvánnal, Hollósi Endrével, Nagy Lajossal, Párkányi Ferenccel megrendezik a vasutas képzőművészek kiállítását 1948-ban.

29 Befejezve a szabadiskola második évfolyamát továbbra is együtt kívánnak dolgozni, s mesterüknek meghívják, Döbröczöni Kálmán festőművészt az általuk alapított Vasutas Képzőművészeti Kör vezetésére. A közös műtermi munkában korrektúrára is van még alkalma, de tanulóévei már mögötte vannak. Az önálló alkotói úton elindulva tele van megfestendő tervvel és becsvággyal. Már tudja, nem az otthonok díszítése az, ami ki fogja elégíteni. Az országos kiállításokra jelentkezik, sikerrel, festményét beveszik. 1950-ben ott találjuk az I. Magyar Képzőművészeti kiállításon — két mestere oldalán — a Műcsarnokban.

30 Az Alkotmány évfordulója tiszteletére rendezett tárlaton, ami az új embereszményt volt hivatott bemutatni, és ahol olyan művek szerepeltek, mint Ferenczy Noémi Magvető gobelinje, Medgyessy Ferenc Móricz Zsigmond portréja, Pátzay Pál Kenyérszegője, Egry József Delelése. Ficzere, aki kifejezési formáját még keresi, s inkább romantikus felfogásban gondolkodik, most egy izzigvérig realista képet ad be. Az első Kossuth-díjas vasutasok (É/munkások) (3. kép) címmel megfesti Tóth III. János mozdonyvezető portréját két fűtő társa13