Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

adványában, a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumegyesület Évkönyvében. Jelentős kezdeményezés volt már a század első évtizedeiben is az, hogy a kiállítótermekben lehetőséget biztosítottak az iskoláknak történelmi, természetrajzi és rajzórák megtartására. Erről Leszih Andor - a múzeum első igazgatója - 1955-ben így emlékezik vissza: „Sok iskola tartotta itt a történelem-tanulás kapcsán az óráját (őskor, középkor), rajzórák helyett itt tanulmányozták és rajzolták a népművészeti tárgyakat, népi motívumokat, nézték a képtárat, minden alkalommal megkapták a szükséges és a tanítás menetéhez igazodó, rendszeres magyarázatokat, előadásokat." A múzeum gyűjtési profilja már az első évtizedekben is szinte azonos volt a napjainkéval. A kezdetektől jelentős régészeti feltárásokat végeztek, főként Gálffy Ignác, Kadic Ottokár, Hillebrand Jenő, Leszih Andor, Megay Géza majd Vértes László és Saád Andor. Intenzíven gyűjtötték a város és Borsod megye történeti emlékeit, a város és a táj képzőművészeinek alkotásait. A századelő ún. felvidéki vándorkiállításai 1905-től Balogh Bertalan fáradhatatlan, úttörő tevékenysége folytán eljutottak Miskolcra is. Ezen a csatornán érkezett múzeumunkba Fényes Adolf, Szinyei Merse Pál és mások sok rangos alkotása. Kóris Kálmán a mezőkövesdi és a délborsodi népművészet tárgyi emlékeit gyűjtötte, a bánvölgyi palócok folklórját pedig Istvánffy Gyula tanulmányozta. Előszeretettel gyűjtötték a táj, elsősorban a Bükk hegység élővilágát, növényeit és ásványait. Itt elsősorban Buday József nevét kell megemlíteni, aki rövid időn át „őre" is volt múzeumunknak. A Borsod-Miskolci Múzeumot - hasonlóképpen, mint országunk többi, helyi kezelésben Jévő múzeumát - 1950-ben államosították, vonták egységes állami irányítás alá. 1953-ban vette fel a Herman Ottó Múzeum nevet. Az átszervezés után, 1954-ben a múzeum gyűjteményegységei a következő képet mutatták: néprajzi gyűjtemény 3319 db, régészeti és numizmatikai 40 066, természettudományi 982, helytörténeti gyűjtemény 8244 db, képzőművészeti alkotás 278 db. Az 1950-es években alakult ki fokozatosan a múzeum szakemberállománya. Szakképzett régészeket, néprajzosokat és történészeket alkalmaztak, megkezdték a munkát a múzeum restaurátor- és fotóműhelyében. Újjászervezték a könyvtárat és megindították a múzeum kiadványsorozatait: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1955-ben, A Herman Ottó Múzeum Évkönyve c. sorozat első kötete pedig 1957-ben látott napvilágot. Ezzel a könyvtár fejlesztésére igen jelentős bel- és külföldi kiadványcsere-kapcsolatot alakítottak ki. A múzeum tömegbázisának szélesítésére 195494