Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

HERMAN OTTÓ MÚZEUM • Az intézmény 1963-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Szervezet központja. Hozzá tartozik három tájmúzeum Mezőkövesden, Szerencsen és Tokajban; két szakgyűjtemény: egy képzőművészeti és egy gépgyűjtemény Sárospatakon, illetőleg Mezőkövesden; négy emlékhely Széphalmon, Keleméren és Miskolc-Lillafüreden, Diósgyőrött a Vármúzeum; valamint közel tíz kisgyűjtemény és tájház. A Herman Ottó Múzeum és a megyei múzeumi szervezet az 1970-es években igen nagyot fejlődött, ma már a legjobbak között tartják számon hazánk 19 megyei múzeumi szervezete viszonylatában. Muzeális gyűjteménye országosan jelentős, közművelődési tevékenysége egyéni sajátosságokat mutat, tudományos kutatómunkája figyelemre méltó. A publikációs tevékenység a Herman Ottó Múzeumban közel harminc éve töretlenül fejlődik. A múzeum Miskolcon is több épületben működő intézményrendszer. Tekintsük át először történetét, pontosabban több mint 80 éves fejlődését, majd pedig jelen tevékenységét. Miskolcon a múzeumalapítás gondolata már 1884-ben felvetődött. Sürgette a Herman Ottó által, az 1890-es években szorgalmazott régészeti feitárómunka. A múzeumot a 19. század utolsó évében, 1899-ben alapította meg az 1892 óta működő Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület, amely nevét ekkor Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesületre változtatta. Az intézmény irányítását a Múzeumi Bizottság látta el. Az alapításkor a város Papszeren álló skóla épület három helyiségét adta át. Erre az adott lehetőséget, hogy az épületből, a szomszédban megépített új iskolába (ma Zrínyi Gimnázium) költözött át a református gimnázium. A Közművelődési és Múzeumi Egyesület már 1903-ban célul tűzi egy új, a célnak jobban megfelelő múzeumépület, mint akkor írták „Palota" felépítését. Az intézmény több mint ötven éven át a Borsod-Miskolci Múzeum nevet viselte. Herman Ottó nevét csak 1953-ban vette fel. 90