Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
BEKÖSZÖNTŐ Mindnyájunk életében elérkezik a számadás, pontosabban a betakarítás ideje. Másfél évtizede állok a Herman Ottó Múzeum és a Megyei Múzeumi Szervezet élén. Kutatott témáim mellett óhatatlanul kapcsolatba kerültem intézményünk történetének egy-egy eseményével, vagy időszakával. Előadásokat kellett tartani, tanulmányok is készültek. Múzeumunk, a magyar múzeumok fejlődésének második nagy vonulatában, a millennium kulturális életben is fellendülést hozó időszakában - egészen pontosan 1899-ben - létesült. Több mint egy évtizedig tervezgették, keresték a megvalósítás lehetőségeit. Az életrehívó egy nagy jelentőségű kulturális egyesület, a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület volt, amely közben a nevét is megváltoztatta Borsod-Miskolci Múzeumi és Közművelődési Egyesületre. 1913-ig, tehát mintegy másfél évtizedig hű fenntartója is volt intézményünknek. Kell erre emlékezni különösen napjainkban, amikor városunknak új közművelődési egyesülete alakult Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület névvel. Úgy is, mint ennek az új egyesületnek a napokban megválasztott első elnökének arra kell törekednem, hogy hasonló eredményességgel végezzem munkámat. Az intézmény történetét a viszonylag egyenletes felívelés jellemezte. Kivételt csak a két nagy háború jelentett. Az első években - mai szóhasználattal élve - csupán társadalmi munkások csatlakoztak mellé, tették meg az első áldozatos, itt-ott botladozó lépéseket. Már a század első éveiben kiállítással is jelentkeztek. A műtárgyállomány is folyamatosan gyarapodott áldozatos ajándékozók szeretett darabjaival, majd egyre inkább vásárlás útján is, a városi és a megyei magisztrátusok évi egy-kétezer koronás dotációjából. Századunk első évtizedében kialakult a múzeum teljes gyűjtési profilja: régészet, néprajz-népművészet, történelem, de akadtak természettudományi tárgyak és képzőművészeti alkotások is. Ez utóbbiak egy részét az ún. „felvidéki vándorkiállításokon" szereplő művekből vásárolták. Ezekből most is őrizzük Fényes Adolf és 5