Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

nyékről is tanúskodnak. Számtalan képeslap jelent meg világszerte az országos és helyi vonatkozású események, történelmi évfordulók alkalmából. Magyarországon a millenniumi ünnepségek kapcsán kezdődött meg a képeslapkiadás. Ezek a lapok a magyar történelem eseményeit és a millenniumi kiállítás épületeit ábrázolják. A képes levelezőlapokat már a századfordulón a politika, pl. a választási propaganda szolgálatába is állították. Dokumentumszerűek az első világháború eseményeit, a hadszíntereket ábrázoló képeslapok. A képeslapok adatokat szolgáltatnak a munkásmozgalom történetéhez is: Németországban már századunk első évtizedeiben megjelentek a szocialista propagandát szolgáló május elsejei képeslapok. Ezek a lapok más országokba is elkerültek, és hatással voltak a helyi munkásmozgalomra. A második világháború idején a Szovjetunióban a felderítés, a fasiszta hódítók elleni harc szolgálatába állították a képeslapokat. Magyarországon a háború utáni újjáépítés érdekében volt mozgósító ereje a képeslapoknak. Információul szolgáltak városok, középületek, forgalmi, közlekedési objektumok megismeréséhez is. Már a 19. század végén képeslap-sorozatok jelentek meg a világ nagy ipari vásárairól és kiállításairól. A legtöbb lap az 1900. évi párizsi világkiállítás alkalmából jelent meg. Képeslapokat adtak ki országos és helyi rendezvények, új létesítmények építése és felavatása, de természeti katasztrófák alkalmából is. A képeslapok hasznos adatokat nyújtanak a népélet kutatói, a népművészet, népviseletek iránt érdeklődők számára is. Ma már kultúrtörténeti értékűek a 19. század végi és a 20. század eleji színészeket, színházi jeleneteket ábrázoló képeslapok. Képeslaptörténeti szempontból értékesek a különleges technikával, különleges anyagokból készült képeslapok. Ilyenek többek között a bőrből, fakéregből, gobelinből, háncsfonatból vagy selyemből készült különlegességek. Érdekesek a különböző anyagok felhasználásával készült, ún. kollázslapok. Technikai érdekesség a századfordulón készült átvilágíthatós képeslap, a hanglemezes vagy a térhatású képeslap. A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyűjteményének alapját a dr. Petrikovits László, köztiszteletben álló szerencsi fogorvos magángyűjteményének 450 ezer darab képeslapja alapozta meg, amely azóta 650 ezer darabra növekedett. A gyűjtemény folyamatosan gyarapszik, hiszen a múzeum minden évben megkapja a hazai kiadású képeslapok egy-egy példányát a 198