Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

zott az alapanyag, a fonál, a színkultúra dúsabbá, tobzódóbbá vált az ornamentálása. Ez a rövid élettörténete a matyó népművészetnek. A matyó falvak lakosainak élete a felszabadulás után alapvetően megváltozott. A földbirtokok bilincséből fellélegzett nép új életet kezdett. Fokozatosan megszűnt a nyomor, a ragály, de az 1950-es években eltűnt a színes viselet is. Napjainkban már csak a legöregebb asszonyokon fedezhetünk fel viseleti darabokat. A népművészet is más formákban él tovább. A viseletet és a szokásokat a Matyó Népiegyüttes, archivális népművészetüket múzeumok gyűjteményei őrzik, mai népművészetüket pedig a mezőkövesdi háziipari szövetkezet ápolja. Kiállításunkkal célunk az volt, hogy elsősorban a hagyományos matyó népművészetet mutassuk be. Emléket állítva benne népünk alkotó tehetségének, a magyar népművészet egy kis gyöngyszemének. 194