Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

33. kép. Miskolci tányér 1692-ből Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két jelentősebb népviseletes terület alakult ki: a palóc Borsod északnyugati falvaiban és a matyó a Bükk hegység déli lejtőjén. A tipikus palóc népviselet - a bőujjú ráncolt ing, a pruszlik, a vállkendő, valamint a 10-15 térden alul érő ráncolt szoknya, amit elöl bő kötény takar és a díszes főkötő - ugyancsak szinte egy-két emberöltő alatt alakult ki. A magyar népnyelv (a magyar) nőket országosan fehérnépnek, fehércselédnek nevezi. Ezt az elnevezést az egykori tiszta fehér öltözetük színétől kapták. Élnek még öreg palóc asszonyok, akik fiatal korukban még fehérben jártak, a színes szoknyát csak ünnepre 188