Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

szeres megtartására.

10 Ezt APPONYI Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter hat év múltával, 1906-ban elrendelte, majd pedig a törvényhozás törvényerőre emelte (1906.

1. t.c). A természetvédelem kérdéseivel 1914-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan törődött, foglalkozott. 6. Tartósabb otthonra először, teljes nyolc esztendőre Kolozsváron lelt. BRASSAY Sámuel mellett mélyedt el jobban a természettudományokban, ismerkedett meg a múzeumi munkával és a múzeumi egyesület tevékenységével. De itt kezdett hozzá 1865-ben, majd pedig tanult bele igazán a publicisztikai tevékenységbe is. Itt került kapcsolatba a SÁMI László Farkas utcai lakásán találkozó szellemi vezetőcsoporttal, akik K. Papp Miklós vezetésével megindították a Magyar Polgár c. hetente három alkalommal megjelenő politikai és társadalmi hetilapot. Herman Ottó állandó külső munkatársa lett a lapnak. Eleinte kizárólag útirajzokat és esszészerű tanulmányokat írt első kutatóútjáról. 1870 decemberében MÁTRAY Ernővel új rovatot indít Új Erdélyi Múzeum címmel, ebben BRASSAY Sámuel, ENTZ Géza, TÖRÖK Aurél is publikált Herman Ottó mellett. Az első politikai cikkeket 1871-ben, a francia kommün évében, igazolhatóan, annak hatása alatt kezdte el. Közben odahagyja az Erdélyi Múzeumot és a kolozsvári lap főmunkatársa, majd társszerkesztője lesz. Az első politikai cikke 1871. január 31-én jelenik meg A válság küszöbén címmel. Március 28-tól folyamatosan hírt ad a párizsi eseményekről ilyen címen: A montmartrei „lázadók";

11 A párizsi „cemmune" előzményei (jún. 7.); Az „Internationale" (jún. 20.) stb. Még ebben az évben ilyen címmel jelentek meg a Magyar Polgár hasábjain cikkei: A lelkiismeret szabadsága (dec. 3. sz.); A munkások ügyében (szept. 8. sz.); A munkások pere (1872. máj. 9. sz.); Kossuth nézetei az ellenzék két árnyalatának feladatáról a választásoknál(1812. máj. 26.). Politikai publicisztikával szinte élete végéig foglalkozott a budapesti lapokban is. A Politikai Újdonságok 1875. évi számaiban jelent meg A háziipar és a tanoncoktatás c. nagyobb írása. Az ún. tanoncképzés később is visszatér írásaiban, úgy tűnik saját fiatalsága, a géplakatos tanuló nehéz sorsa szolgált élményül. 1876-ban jelent meg híres cikke A mérges csók címmel.

12 Később kapcsolatot talált a munkásmozgalom vezetőivel, így pl. CSILLAG Zsigmonddal, hosszú eszmecserét folytat a kommunizmusról FRANKEL Leóval. 7. Herman Ottó közéleti tevékenysége kapcsán meg kell emlékeznünk képviselői tevékenységéről is, 1879-től a századfordulóig szinte folyamatosan képviselő Szegeden, Törökszentmiklóson, majd pedig 17