Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

Nem sokkal később indult a szabálytalanabb rendben megjelenő sorozat A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, amelynek a 16. kötete 1985-ben látott napvilágot. Az 1975-ben indított és igen sikeresnek mondható Borsodi Kismonográfiák c. sorozatunknak nemrégiben a 21. kötete jelent meg. Néhány éve másik két közgyűjtemény támogatásával indítottuk a Documentatio Borsodiensis c. sorozat sokszorosítási eljárással megjelenő forráskiadványt. A számszerű mérleg hozzávetőlegesen a következő: A miskolci Herman Ottó Múzeum kiadásában, a felszabadulást követő 40, talán még inkább 30 esztendő alatt összesen megjelent kb. 100 kötet. A két periodikájában és más tanulmányköteteiben kb. 1000 tanulmány. Nem számítottam ezekhez a valószínűleg több mint száz kiállítási vezetőt és katalógust, amelyeknek nagyobb része ugyancsak tudományos forrásértékkel is bír. A múzeum tudományos dolgozóinak tollából 1980-1985 között, évente mintegy 5 könyv és 50-60 tanulmány lát napvilágot saját kiadásunkban, országos szaklapokban, országos kiadóknál. Itt említem meg, hogy a múzeum dolgozói részt vettek és részt vesznek tájunk más publikációs fórumainak is a szerkesztőmunkájában. Említhetem itt a Borsodi Szemlét, a Borsodi Művelődést és a Napjainkat is. A miskolci Herman Ottó Múzeum az utóbbi 10-15 évben tudományos műhely lett. A kulturális kormányzat - néhány megyei múzeum, levéltár és könyvtárral együtt - tudományos kutatóhellyé is nyilvánította. Intézményünkben 3 kandidátus és 20 egyetemi doktor dolgozik. Kapcsolatot tartunk a Magyar Tudományos Akadémia több kutatóintézményével, több egyetem tanszékével. Részt veszünk országos tudományos tervtémák kidolgozásában, egyetemi oktatásban, illetőleg akadémiai, minisztériumi és más országos testületek, bizottságok munkájában. Évek óta tevékenyen részt veszünk a MAB bizottságainak munkájában is. Kimondottan jónak mondható a három északi megye - Nógrád, Heves és Borsod múzeumainak kapcsolata, muzeológiai és tudományos együttműködése. A kutatóhelyekkel és felsőoktatási intézményekkel való együttműködés fontosságára a Tudománypolitikai Bizottság 1985. évi, májusi munkaprogramja is fölhívja a figyelmet. Intézményünk képviseli megyénkben a már említett régészeti, történeti, néprajzi kutatás mellett a műemléki, építészettörténeti, a művészettörténeti, a művelődéstörténeti és a természettudományi kutatásokat. Itt említem meg, hogy az alig 5 éve létesített, kislétszámú természettudományi tárunk, gyűjtőmunkája mellett, máris jelentős tevékenységet folytat. Részt vállalunk a nemzeti parkok és védett területek feltáró-védő mun148