Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

A miskolci Herman Ottó Múzeum az 1950-es években jelentős fejlődésen ment keresztül, régész, történész és néprajzkutató szakmuzeológusok kezdték el munkájukat, restaurátor laboratórium létesült, 1955ben, illetve 1957-ben megindították az intézmény két periodikáját, a Közleményeket és az Évkönyvet. A múzeum gyűjtőterületét fokozatosan kiterjesztették az egész megye területére. Az 1960-as évek közepéig, második feléig terjedő időszak a miskolci múzeum fellendülése Komáromy József igazgatóságához kapcsolódik. A Herman Ottó Múzeum, mint a megyei múzeumi szervezet központja irányítja a három tájmúzeumot Mezőkövesden, Szerencsen és Tokajban, két szakgyűjteményt Sárospatakon és Mezőkövesden, három emlékhelyet Keleméren, Széphalmon és Lillafüreden, a Diósgyőri Vármúzeumot, valamint több mint tíz kisgyűjteményt és tájházat. A Sárospataki Képtár új központi épületét (Szent Erzsébet tér 4.) 1982-ben vettük birtokunkba. A Tokaji Múzeum új épületének felújítását a Műemléki Felügyelőség 1984 első felére befejezi. 1985-ben pedig a szerencsi Zempléni Múzeum visszaköltözhet a helyreállított várkastélyba. Ugyanekkor veheti birtokába a bodrogközi Pácinban a Kastélymúzeum az addigra helyreállított későreneszánsz, ún. Mágócsi kastélyt. Az eddig felsorolt intézmények mindegyike a történelmi Zemplén megyében található. Reményünk van arra, hogy a muzeológiailag nem ellátott Abaúj

ban és Gömörben évtizedünk közepéig megnyithatunk egy-egy tájmúzeumot. 3. Megyei múzeumi szervezetünk költségvetése az 1970-es évek első harmadától dinamikusan emelkedett. 1973-ban 2 028 000,1977-ben 3 949 000, 1983-ban pedig 11 763 000 forint. Jelen költségvetésünk egyharmadát teszi ki az éves bérkeret, kb. egyharmadát az intézmények fenntartása és ismét egyharmadát fordíthatjuk a szakmai feladatokra, gyűjteménygyarapításra és állagmegóvásra; tudományos kutatásra és a publikációink kiadására; valamint kiállítási és közművelődési feladatainkra. Viszonylag jelentős összeget fordítunk tudományos feldolgozásra és publikációk kiadására, de közművelődési kiadványaink és két periodikánk (Évkönyv és Közlemények) kivételével, tudományos kiadványaink is rentábilisak. 650 ezer forintos bevételi tervünknek jelentős részét, minttegy felét kiadványaink eladásából teljesítjük. Gyűjteménygyarapításra teljes költségvetésünknek mintegy 10%-át tudjuk csak fordítani, ezt mindenképpen szeretnénk emelni. 4. Múzeumi szervezetünkre a centralizáltság jellemző, dolgozóink jelentős része Miskolcon dolgozik, itt is egyetlen helyen, a Herman Ottó Múzeum központi épületében. A többi miskolci intézményünket, a Bor135