Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

A régészettel a 19. század utolsó évtizedében került bensőségesebb kapcsolatba. 1893-ban publikálta magyar és német nyelven a Miskolcon (múzeumunk közelében), Bársony János portáján 1891-ben előkerült két kőeszközt, azt állítván, hogy ezek az őskori ember eszközei. Megállapítá­sait évtizedes nemzetközi vita követte. Felfedezésének legfőbb értéke a magyar őskőkorkutatás megindulása, s ennek nyomán Miskolc és a Bükk hegység barlangjainak régészeti feltárása. Herman Ottót a természettudomány és a régészet mellett a néprajz­tudomány is magáénak tekinti. Néprajzi érdeklődését a zoológiai kuta­tás, főként a halászat tanulmányozása indította el. Elsősorban a magyar népi halászatot, a pásztorkodást és a népi építkezést tanulmányozta. Néprajzi munkásságát jó néhány könyv és száznál több tanulmány jelzi. Említett halászati monográfiája mellett 1898-ban jelent meg Az ősfoglal­kozások. Halászat és pásztorélet című kötete, egy évvel később A magyar ősfoglalkozások köréből, majd 1909-ben A magyarok nagy ősfoglalko­zása című könyve. Halála évében, 1914-ben látott napvilágot máig egye­dülálló munkája A magyar pásztorok nyelv kincse. Herman Ottó sohasem volt a miskolci múzeum dolgozója, vezetője. Amikor intézményünk létrejött, már országos hírű tudós, Budapesten dolgozik, csak pihenni jár haza gyermekévei lakóhelyére. Lillafüreden vásárol magának telket, s épít nyaralót. A múzeumhoz fűződő kapcsola­táról LESZIH Andor az intézmény 1905-1950 közötti munkatársa, majd vezetője így emlékezik: „Herman Ottó gyakorta jön le hozzánk, hogy a természetet a mi csodaszép Magyar Tempénkben vizsgálja, a kiveszőfél­ben lévő népszokásokat, viseletet kutassa, a pásztor- és a halásznép érde­kes és magában sok színmagyarságot rejtő eszközeit gyűjtse s a miskolci paleolitlelet mellett síkra szálljon." A Közművelődési és Múzeumi Egye­sület Herman Ottót 1906-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Herman Ottó szellemi óriás, polihisztor volt, de annak nemcsak tu­dó, hanem dolgozó, alkotó típusa. Tevékenysége megalapozta, meghatá­rozta három tudományág, a természettudomány, a régészet és a néprajz­tudomány útját, szemléletét, sőt haladási irányát. Intézményünk tiszte­lettel ápolja névadója tudományos és emberi nagyságát. 12

Next

/
Thumbnails
Contents