Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
csonyi szokásaiban, 1972-ben németül, 1973-ban pedig magyar nyelven közölt összegző tanulmányt a magyarországi szlovákokról. 51 1975 októberében Békéscsabán tartották az ún. Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát, amely ugyancsak áttekintette az eredményeket. A Magyar Néprajzi Társaság 1975-ben tanulmánykötetet adott közre Národopis slovákov v Madarsku-A magyarországi szlovákok néprajza címmel. Ebben - többek között MANGA János írt a magyarországi szlovákok etnikai csoportjairól, KRUPA András a békési szlovákok hiedelemvilágáról, UJVÁRY Zoltán a magyarság Jánosik-hagyományairól és TÁBORI György a Békés megyei szlovákok ködmönéről. 52 KRUPA András több könyvben és számos tanulmányban foglalkozott a Békés megyei szlovák lakosság szokásvilágával és kultikus hagyományaival. 53 Jó néhány népszokás, elsősorban a dramatikus játékok magyarszláv (szlovák, délszláv stb.), magyar-német és magyar-román kapcsolatára mutatott rá UJVÁRY Zoltán. 54 A szlovák és magyar interetnikus kutatás terén GUNDA Béla munkásságát is meg kell említenünk. 55 A tematikus kutatásokat hátrább KRUPA András részletesen elősorolja. Répáshutának, a Bükk hegység 18. századi szlovák betelepítésű falujának a néprajzi kutatásához a Herman Ottó Múzeum az 1970-es évek közepén kezdett hozzá. A munkában való részvételre felkértük a szomszédos szlovákiai múzeumok etnográfusait, valamint más hazai kutatókat is. A közel 30 íves tanulmánykötetet szlovák nyelven a Tankönyvkiadó, a magyar változatot a Herman Ottó Múzeum adja közre. 56 Itt kell megemlítenem azt a sokak által ismert tényt is, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei c. periodikánkban a X. 1971. évi kötettől folyamatosan ismertetjük a szlovákiai néprajzi és honismereti kutatások eredményeit. Szándékunk az, hogy ezzel is segítsük a két nép kutatóit egymás kultúrájának és népéletének jobb megismerésében. A középkori Hernád menti német betelepítés után a Tokaj-Hegyaljára a 18. században három egymástól elkülönülő hullámban telepítettek be németeket. A rakamazi német telep 1729-ben, Rátkára, Hercegkútra és Károlyfalvara 1750-ben, Ujpatakra, Simára és Hosszúházra II. József uralkodása alatt, tehát 1780-1790 között telepítették a német lakosságot. E betelepítést, illetőleg a német lakosság életének több vonatkozását a századfordulón TAKÁTS Sándor, 57 később BALASSA Iván és részben LENGYEL Imre dolgozta fel. 58 A Magyar Néprajzi Társaság 1975-ben a hazai német lakosság népéletéről is adott ki tanulmánykötetet, 59 ebben németül, illetőleg korábban már magyarul is HUTTERER Miklós (Claus Jürgen) írt tanulmányt a magyarországi németségről, 60 a többi szerző hazánk más tájain élő német telepes falvakról értekezett. 127
