Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

ránok kutatása Zemplénben a 20. század fordulóján címmel közölt cikket.

43 A Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori hallgatói az 1980-as évek fordulóján végeztek kutatómunkát a Zemplén megyei Komlóskán a ruszin eredetű lakosság körében, a tájház létesítése kapcsán. E kutatás eredményei között megemlíthetjük BARTHA Elek kismonográfiáját.

44 BODNÁR Zsuzsanna, FEHÉR Ágnes és SZABÓ Sarolta tanulmányait Komlóska építkezéséről és lakáskultúrájáról, népi táplálkozásáról, valamint szőlő- és borkultúrájáról.

45 NIEDERMÜLLER Péter pedig Rudabányácska (Zemplén m.) településének rejtélyét igyekezett megfejteni, a népesség szoták (szlovják) eredetét hangsúlyozva.

46 Tájegységünk lengyel telepesfalvairól az utóbbi időkben a publikációk ugyancsak a debreceni tanszék és a Herman Ottó Múzeum kiadásában jelentek meg. A kutatást két lengyel kutató KRASINSKA, Ewa és KANTOR, Riszard, illetőleg BŐDI Erzsébet végezte a Derenkre 1720ban betelepedett, majd 1940-ben erőszakkal továbbtelepített lengyel lakosság körében.

47 A két lengyel kutató Krakkóban már megkezdte a magyarországi kutatómunka eredményeinek folyamatos, monografikus publikálását.

4S A múzeum a kutatás évei során folyamatosan támogatást nyújtott a kutatáshoz, s felkértük a két lengyel kutatót arra, hogy a Borsodi Kismonográfiák sorozatába készítsenek egy 8-10 íves összefoglalást. A kézirat már elkészült, s most fordítják. Talán megemlítésre érdemes, hogy a második világháború során Magyarországra menekült lengyel lakosság életéről is közöltünk tanulmányt.

49 A legnagyobb számú és legátfogóbb interetnikus kutatás a szlovák és a magyar lakosság évezredes egymás mellett élésének és törvényszerű kulturális egymásrahatásának kutatása terén jött létre. Itt említhetném a 18. és a 19. századból már BÉL Mátyás, BARTHOLOMEIDES László vagy akár CSAPLOVICS János korai publikációit. De lássuk inkább csak az erőteljesebb tendenciákat, az utóbbi egy-két évtizedből: Éppen ebben a múzeumi hónapban tíz éve annak, hogy a Herman Ottó Múzeumban szlovák népművészeti kiállítást nyitottunk, s ennek kapcsán kisebb tudományos ülésen foglalkoztunk a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokkal. Itt MARKUS, Michal foglalta össze a kutatás tendenciáit, azt Szlovák-magyar interetnikus néprajzi kutatások címmel

50 adtuk ki. Az Északkelet-Magyarországra betelepített szlovák lakosság népi kultúrájának első számú kutatója MANGA János volt, aki számos tematikus tanulmánya mellett átfogóan foglalkozott a két nép egymás mellett élésének, kulturális egymásrahatásának általánosabb kérdéseivel is. Már 1948-ban vizsgálta pl. a szlovák-magyar kapcsolatokat a palócok kará126