Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

A matyóság első monográfiáját 1939-ben HERKELY Károly készítette el,

20 a dél-borsodi táj népi kultúrájának feldolgozásában részt vett GYÖRFFY István,

21 a három falu bibliográfiáját SÁNDOR István állította össze, majd pedig monográfia is készült Mezőkövesdről.

22 Borsod megye néprajzi feltárásán sokat munkálkodott a Herman Ottó Múzeum két muzeológusa LAJOS Árpád és BODGÁL Ferenc is. A tárgygyűjtés és a publikálás mellett sokat tettek a honismereti és néprajzi gyűjtőmozgalom megteremtéséért, a népi kultúra, elsősorban a népdal és a néphagyományok továbbhagyományozásáért. Bodgál Ferenc indította el és éveken át szervezte a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárát. Az Istvánffy Gyula Borsod megyei gyűjtőpályázat-több mint két évtized alatt - országosan is elismert mozgalommá vált. A honismereti pályázatok anyagából is több kiadvány készült.

23 Kiadványokkal jelentkezik több szakkör is: Miskolcon, Ózdon, Mezőcsáton, Mezőkövesden és Sátoraljaújhelyen.

24 Zemplén és Abaúj területéről az elmúlt évtizedekben több bibliográfia jelent meg. BAKOS József 1947-ben és 1957-ben megjelent bibliográfiája mellett a Herman Ottó Múzeum adta ki az egész összevont Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi irodalmát. Ennek első két kötetét BODGÁL Ferenc, a harmadikat FÜGEDI Márta és VIGA Gyula állította össze.

25 A kutatás eredményeiről és feladatairól 1960-ban BALASSA Iván, 1956-ban, 1964-ben és 1981-ben SZABADFALVI József értekezett.

26 A történelmi Abaúj és Zemplén megyék népi kultúrájának feltárása terén a Sárospataki Református Kollégium - ötven évvel ezelőtt szerveződött faluszemináriuma végzett jelentős munkát. A programot, a kutatás útmutatóját 1936-ban, a munka szervezője és irányítója UJSZÁSZY Kálmán adta közre.

27 A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaiból verbuválódott munkaközösség 1938-ban Pusztafalu népi kultúrájának néhány fontos témáját kutatta és dolgozta fel.

28 A felszabadulás után, az újonnan szervezett sárospataki Rákóczi Múzeum végzett BALASSA Iván és DANKÓ Imre vezetése alatt jelentős kutatómunkát, ennek kapcsán a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei címmel kiadványsorozatot indítottak. Á terület másik két múzeuma az 1960-as években kezdte meg tevékenységét, a Tokaji Múzeum 1961-ben, a szerencsi Zempléni Múzeum pedig 1968-ban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete munkatársaival és egyetemi hallgatókkal az 1950-es évek első felétől folytat néprajzi gyűjtő-feltáró munkát az Abaúj és Zemplén megyék határán 124