Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

Gömör és Heves, külön etnikumba sorakoztatható népéről. 1880-ban jelent meg a következő összefoglalás, PINTÉR Sándornak A palócokról c. munkája.

10 Az Ethnographia első köteteiben láttak napvilágot ISTVÁNFFY Gyula palóc vonatkozású,tanulmányai, a palóc találósmesékről, a betlehemi pásztorjátékokról, a Mátra vidéki palócok szokásairól, a borsodi palóc nép életéről stb." A Néprajzi Értesítő 1911. évi kötetében jelent meg kiváló tanulmánya a palóc lakóházról és berendezéséről.

12 1897-ben igen sok népdalt gyűjtött össze BART ALUS István a dél-gömöri Putnokon, Dédesen és a zempléni Hegyalján.

13 A századfordulón kezdi meg a borsodi és a gömöri barkók körében a néprajzi gyűjtést és a publikálást KOMORÓCZY Miklós. Több kisebb cikket írt a rozsnyói napilapokban és a magyar Nyelvőrben, majd Hont megye monográfiájában is ő írta meg a néprajzi fejezetet.

14 MALONYAY Dezső külön kötetet szentelt sorozatában a palócok népművészetének.

15 A modern néprajzi irodalomból - mint legfontosabbakat - MANGA János, BAKÓ Ferenc, FÉL Edit, PALÁDI-KOVÁCS Attila és ZÓLYOMI József kutatásait kell megemlítenem. A palócok népi kultúrájának monografikus feltárását kb. két évtizede végzi egy munkaközösség BAKÓ Ferenc irányításával és a Heves megyei Múzeumi Igazgatóság támogatásával. A kutatás eredményeiről eddig is több kötetet jelentettek meg.

16 A kutatáshoz a bibliográfiát KOCSIS Gyula állította össze.

17 A Borsod-Miskolci Múzeumba az első néprajzi gyűjtemény együttes Mezőkövesdről került századunk első éveiben. A városi tanács egy teljes matyó szobát ajándékozott a megyeszékhely új múzeumának.

18 Századunk első éveiben irányul a figyelem a matyók pompázatos népművészete felé, a megismertetésben és a feldolgozásban jelentős szerepet vállalt KÓRIS Kálmán. 1904. december 10-én kérte fel a múzeumot irányító Közművelődési és Múzeumi Egyesület, hogy „némi díjazás mellett a városunkban időző KÓRIS Kálmán rajztanár" folytasson néprajzi gyűjtést a mezőkövesdi matyók körében. Munkája során számtalan üveglemezes fényképfelvételt készített, múzeumunk fotógyűjteményének ezek mindmáig büszkeségei. A 6-7 esztendős kapcsolat ideje alatt számtalan néprajzi tárggyal gyarapította az intézmény néprajzi gyűjteményét. 1910-ben célul tűzték egy matyó néprajzi monográfia elkészítését és kiadását, e munkába, többek között, BARTUCZ Lajos antropológust is bekapcsolták. KÓJUS Kálmán még 1911-ben is dolgozott A matyó nép etnográfiája c. monográfiáján. E munkája sorsáról nem tudunk, két tanulmánya jelent meg a Néprajzi Értesítő VI. és VIII. kötetében.

19 123