Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

Példáinkból egyértelműen kiderül, hogy Bretzenheimet ugyanazok a célok vezették, mint azokat a polgárokat és egyháziakat, akik kőedényt gyártottak a 40-es években Magyarországon. A telkibányai gyár ugyanazokon végigment, mint kőedénygyáraink általában ezekben az évtizedekben. így Bretzenheim gyáralapítását sem tekinthetjük egyébnek, mint olyan nem is egészen példa nélkül álló törekvésnek, mely korán felismerte, hogy a rosszul felszerelt és kimerült bírtok a ráfizetés, a deficit forrása mindaddig, míg un. „kisegítő üzemeket" nem sikerül ezek mellett szerveznie. Nem a lelkesedés tartotta fenn a telkibányai porcelán- és kőedény gyárat, hanem a tulajdonos ama meggyőződése, hogy a gyár jól kiegészíti uradalma jövedelmét. Ezért a gyár fenntartására és működtetésére két kasszát is szervezett. A kiemelkedőbb és főleg adminisztratív dolgozókat — akiket tetszés szerint más munkára is átirányíthatott ha az uradalom érdekei ezt megkövetelték — az uradalmi kasszából fizették, míg a gyár „termelő dolgozóit" a gyári bevételből fenntartott, un. gyári kasszából. Bretzenheim nem volt művészetrajongó, a pataki várat sem azért tataroztatta, hogy annak történeti és művészeti értékeit feltárja és gyönyörködjék benne. Ma már tudjuk, hogy Bretzenheim ezírányú tevékenysége sokat eltüntetett a vár történeti és művészeti értékeiből. Bretzenheim és a hazafias eszmék kapcsolatához érdemes tanulságként tanulmányozni Széchenyi István naplóit. Közismert, hogy Széchenyi Schwarzenbergék gyakori vendége 1848 nyarán. Karolin akkor is sokat van Bécsben, amikor már Bretzenheim Ferdinánd felesége. Széchenyi nemcsak Sárospatakon keresi fel a hercegi házaspárt, hanem bécsi rezidenciáján is. Hajó is volt a kapcsolat köztük egyideig, az események alakulásával - főleg 1848-ban egyre sötétebb felhő árnyékolja be azt. Érdemes Széchenyi naplóiból idézni néhány mondatot. 1848. aug. 9-én írja - többek között - Széchenyi: Bretzenheim Carolina-nál. Egészen hideg hozzám. Később kifakad: „ön írta az utolsó programot? (Az utalás a Politikai programtöredékekre vonatkozik.) ön mindent megakadályozhatott volna, most pedig kollegája Kossuthnak etc.: Nem, nem etc. így gondolkoznak rólam Prágában, Bécsben. Ezt érdemlem! Példátlan önmegtagadásomért! - Hasonló szemrehányásokban részesül aug. 10-én, amikor Bretzenheimet meglátogatja. így örökíti meg találkozásukat naplójában Széchenyi: „Bretzenheim Caroline: Ki az első impulzust adta, az az oka mindennek. Azé a felelősség! Érezzem találva magam? -jegyzi meg a kifakadásra Széchenyi. Ily módon moccanni sem volna szabad semmiféle javítást se kívánni etc. etc. — olvashatjuk Széchenyi feljegyzéseit. A későbbiek során sokszor felmerül az önvád Széchenyiben, hogy ő is felelős a dolgok ilyetén alakulásáért. Ennek is része van abban a letargiában, melybe a 48-as események miatt Széchenyi esett, melyből csak évek múlva kerül ki. Jellemző, hogy Schwarzenberg Karolina nemcsak Kossuthot marasztalja el, hanem még az olyan, az uralkodóhoz végig hű, a rebelliség vádjától távol álló politikust is, mint Széchenyi. Nem véletlen, hogy a telkibányai gyárban ezekben a napokban 8