Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

[34] U.o. Tom. I. 387. Ekkor keresztelték Joannaes Dutsay és Eleonóra Vagner Fiacskáját, Ferdinándot Mathias Hüttner és Therezia Vagner. [35] U.o. Tom.I.pag.387. [36] U.o. Tom.I.pag.814. 1829. október 26-án köt házasságot a 23 éves Maurer Ignác a 18 éves Kerékjártó Erzsébettel. Tanúk: Dutsay János és Szedlitzky György. [37] Mihalik Sándor: A regéci porcelán. Gerevich Emik. Bp. 1942. Adatok a regéci porcelángyártás történetéhez. Művészettörténeti Tanulmányok, Bp. 1957.120. [38] Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon. Bp. 1976. 76. [39] Iparművészeti Múzeum. Ltsz. 53.2657.1. Mihalik Sándor: Adatok a regéci porcelángyártás történetéhez. Művészettörténeti Tanulmányok, Bp. 1957.143. [10] MJMif» 1 in 111 [41] Katona Imre: A telkibányai kőedény és porcelángyár alapítása és működése. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1972. /XlJcötJ 276. [42] OL. Bretzenheim cs.lt

.P.66.Status Personalis et Salarialis II. /B/9 141. csomó. [43] U.o. [44] U.o. [45]U.o. [461 OL. Bretzenheim cs.lt.P.66. HA.10. -Protocollum sessionis (Igazgatósági ülésjegyzőkönyvek (1838-1839) 120.cs

. p. 323-324. 1838. nov. 7. ülés jegyzőkönyvéből: „18 Heyzl Antal kéri 188 frtot kitevő követelésének kiegyenlítését, továbbá a TBányán használt irtásföldre tett 82 ft költsége visszatérítését." - Pénzbeli követelésének kiegyenlítését elrendelik, de az irtásra tett költségeinek megtérítését elutasítják. [47] U.o. Az 1839. jan. 20-án tartott igazgatósági ülés jegyzőkönyve foglalkozik „Schuller Ferenc Nagy Bányai Massza Molnár" béremelési kérelmével. [48] Mihalik Sándor: Adatok a regéci porcelángyártás történetéhez. 121. [49j Katona Imre: Egy múlt századi keramikus munkái az Iparművészeti Múzeumban. Iparművészeti Múzeum Évkönyve, VIII. 113-123J. [50] OL. Helytartótanács Dep. Rev. Librorum 1840. Fons 8., pos. 7. és 7/a. [51] OL. Bretzenheim cs.lt

.P.66.A.10 Protocollum sessionis . . . (Igazgatósági ülésjegyzőkönyvek (1838-1839) 120.cs

., 1839. március 6-án tartott igazgatósági ülés-jegyzőkönyvének 4. pontjában áll: „A mennyiben Télé által késő Tavaszig a T Bányai Porcellan malomra menő tsekély viz egészen beszokott fagyni, hogy télen, de nyárba is midőn a viz elapadni szokott elegendő massza készíttethessen, jónak s hasznosnak vélné, ha a fürdő alatt már nagyjából készen levő malom mind azért mivel annak vize télen sem szokott befagyni, mind pedig azon okból, mivel nyárba is egy forma vize lenne massza malomnak elkészíttetne, melyhez kívántató matériáknak jegyzékét be mutatja". [52] 1839. április 4-én és 5-én tartott igazgatósági ülés jkv.-ből: 114. pont és 1839. január 20-i igazgatósági ülés 4. és 5. pontja. [53]U.o. [54] OL. Bretzenheim cs.lt.P.66. Status Personalis et Slarialis ii/B.9.141. csomó, 354 (számozott oldal). [55] Kubinyi-Vahot: Magyarország és Erdély képekben, IV. 89-90.1: „Ezelőtt mintegy 10 évvel Hüttner József, mind ki herczeg Bretzenheim Férd. költségén tanulá Morva 72