Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)
Wittich Gusztávot azonban még ez sem törte le, tovább ügyködött, próbálkozott. A legkülönbözőbb neves külföldi cégekkel levelez. Fölismerte, hogy az új, megváltozott viszonyok között a gyár nem tartható fenn a régi helyen és módon. Merész kísérletet tesz a telkibányai gyár áttelepítésére, illetve egy új gyár létrehozására Göncön — ahol a termelési, illetve szállítási viszonyok kedvezőbb volta miatt a korábbinál sokkal előnyösebb körülményeket lehet teremteni, a kor követelményeinek megfelelő, korszerűen felszerelt üzem működtetéséhez. Levelez és tárgyal a legismertebb német és cseh cégekkel a létesítendő új üzem megtervezésére, illetve modern gépekkel való felszerelésére. Megpróbál megnyerni neves német keramikus szakembereket a gyárban való munka vállalására (főként vezetői beosztásba). A rendelkezésére álló kaolinból, illetve nyersanyagokból mintákat küld a híres berlini „Seger laboratóriumba" vizsgálatra és véleményezésre. A válasz kedvező. Hasonlóan jó minősítést kap a helyi anyagokból végzett kísérleti munkák során előállított porcelán is. Ilyen gondos előkészítés után elkészíti, illetve kidolgozza a tervezetet a ,,Felsőmagyarországi Porcelán és Tömörkőedénygyár Részvény-Társaság" alakítására. 1 * 1 A „Tervezet" részletesen foglalkozik: 1. A részvény-társaság céljával: megállapítja, hogy a hazai gyárak a kőedény és porcelán áru szükségletnek csak igen csekély hányadát adják. Az egyre növekvő szükségletek kielégítésére kőedény áruból a behozatal 1906 évben 1.537.260 koronát tett ki, míg porcelánból ugyanezen évben 5.010.895 korona volt. „Mindkét cikkben a kereslet egyre fokozódik - a számbavehető összes konjukturák kedvezők. Különösen figyelemre méltó azon körülmény, hogy sikerült egy fehérségben egyedülálló, szaktekintélyek által elismert, kiváló minőségű Abauj megyei kaolinból más közelfekvő hazai anyagok keverésével kitűnő minőségű, szép fehér porcelán edényt előállítani. Az itthon eszközölt kísérletek a híres berlini „SEGER laboratórium" által felülvizsgáltatván teljesen megnyugtató eredménnyel jártak, és így a nagyban való gyártásnak akadálya nincs. 2. A társaság cége, székhelye, tartama és alaptőkéje. A részvény-társaság cége „Felsőmagyarországi Porcelán és Tömörkőedénygyár Részvény Társaság", telepe s székhelye Gönc, tartama 50 év. Működését a társaság 5.000 darab koronás részvénnyel, tehát 500.000 korona alaptőkével kezdi meg. 3. A részvények jegyzésének és befizetésének módja és határideje. 4. Az alakuló közgyűlés összehívásának módja és határideje. 5. Az alapítók hatásköre, felelőssége és elszámolása. 6. Végűi írásba foglalja, hogy „A részvénytársaság átveszi Istványi Ferenctől a porcelán gyártás meglévő előírását, az anyag összetételét, valamint az említett kaolin használati jogát a részvénytársaság üzemének tartamára oly feltétellel, hogy ezen kaolint a hollóházai vállalaton kívül más nem használhatja, viszont ezen jogon vételára csak úgy fog Istványi Ferencnek megfizettetni, ha a kaolin föld korlátlan használata mérsékelt ár mellett a bánya talaj tulajdonosa által is biztosítva lesz a társaságnak. Átvétetnek továbbá nevezettől a Telkibányai Kőedénygyárban lévő modern felszerelések, melyek a társaság üzemében használhatók lesznek." Kelt Gönczön 1908 május hó 68
