Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

véletlen tehát, hogy Mayer György éppen abban az időpontban, 1839. június 28-án nyújtja be Veszprém megyéhez azt az esedező levelet, amellyel a kivált­ságot a pápai porcelánedényeire is kéri. Amikor Mayer János Pápáról menő­ben volt s már valószínűleg előtte is nyilvánvaló, hogy Pápáról Herendre köl­tözik, Herend tulajdonosa ugyan név szerint még Stingl Vince, a valóságban azonban már tőkéje révén Fischer Móric. 8 7 Bizonyára szakértelmének tulaj­donítható, hogy rövidesen Herendrol is mennie kell. 88 Az összefüggések ér­zékeltetéséhez tudnunk kell, hogy Fischert szenvedélyeseji izgatták Stingl porcelánmassza előállításaiban elért eredményei. 89 Stinglnek azonban 1841 elején távoznia kellett Herendrol. Távollétében Mayertől remélte a recepturak titkának felfedezését. Meg is tett mindent ennek érdekében, Mayer az úrkúti földdel helyettesítette a zettlitzit, így Stingl eredményeitől eltérő irányba te­relte Fischer próbálgatásait. 90 Nem tudjuk, szándékosan vezette-e félre ezzel Fischert vagy maga sem volt tisztában Stingl arkánumaival? Az előbbi feltéte­lezés a valószínűbb, mert az úrkúti földdel való kísérletezés után alig néhány hónappal már mennie kell Fischer porcelángyárából. Valószínűleg Herendrol egyenesen Telkibányára vitt az útja. A nagy távolság és néhány formaság mi­att ez ugyan halasztódhatott valamit, tény azonban, hogy 1841 végén már Telkibányán van. 91 1842 elején — talán éppen február hónapban — ismét Pá­pán van. Abból, hogy Sándor János nevű fiacskájának születésnapján, 1842. február 20-án kapja kézhez szülőhazájából elbocsátó levelét, arra következtet­hetünk, hogy február 20-án, vagy alig azután Pápán tartózkodik és intézkedik családja elszállításában. Ettől kezdve életük eseményeit már Telkibányán kon­statálhatjuk, főleg az itteni református és a gönci katolikus plébánia anya­könyveiből. Kérdés, miért esik a választás Mayer Jánosra és miért a herendi kőedény­és porcelángyártás területéről próbálják a vérátömlesztést biztosítani és nem máshonnan? Ehhez tudni kell, hogy Herend és Telkibánya között a különbsé­gek ellenére sok hasonlóság akadt. Ma még nem tudjuk mire vélni annak az okát, hogy például a telkibányai gyár éppen Stingl herendi letelepedésekor, 1826-ban létesült s az első készítmények ugyanúgy 1831-es évszámúak, mint amikor Stingl porcelánkísérleteit Herenden elkezdte. 92 Herend nagyjából ha­sonló ívet futott be mint Telkibánya. Első terméke ugyan fajansz, illetve kő­edény volt, majd porcelán előállításával próbálkozott, közben az üzem folya­matos művelése érdekében kőedényt készített. Telkibányán csak az utóbbi kettő, vagyis porcelán, illetve kőedény készítésével foglalkoztak egyszerre egyidőben. Mayer János a pápai kőedénygyárból került át 184l-ben Telkibá­nyára. Ebből azt hihetnénk, kizárólag a kőedénykészítés volt a szűkebb szak­mája. Ezzel szemben 1839—40-ben nemcsak tárgyi, hanem írásos emlékek is bizonyítják porcelánelőállítási kísérletek is folytak a pápai kőedénygyárban. 93 Más kérdés, hogy a Helytartótanács a megye javaslatának helyt adva, nem já­rult hozzá, hogy Mayer György a kőedény mellett porcelánt is készíthessen 41

Next

/
Thumbnails
Contents