Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)
olyan porcelánművészünk, akinek munkássága jelentősen összefügg a magyar kerámia- és porcelángyárak történetével. 7 3 „Véleményünk szerint megnyugtató hitellel ez idő szerint még az sem állapítható meg, — folytatja Mihalik Sándor a kétkedést —, hogy a pápai és a herendi gyárak élén az 1839 és 1840-es évek fordulóján igazgatói minőségben működött Mayer János tényleg egy és ugyanazon személy azzal a Mayerral, aki 1843-tól mint felügyelő dolgozott a regéci porcelánt gyártó telkibányai gyárban." Mihalik kétkedéseivel ellentétben úgy véltük, hogy a Pápán, Herenden, majd Telkibányán tevékenykedő Mayer János egy és ugyanaz a személy. Bár távol áll tőlünk, hogy a nyíl-szerű jelben Mayer János bélyegét véljük, hiszen e nyíl-szerű jel ugyanúgy feltűnik a Herendi Porcelángyár egyik kannájának alján, mint a telkibányai porcelángyár hordó-alakú edényén, noha a telkibányai hordó a 83l-es évszámot viseli, a herendi kanna készítési ideje viszont semmiképpen sem helyezhető 184I-nél korábbra. Semmiképpen sem állíthatnánk, hogy készítője a Dunántúlról került Telkibányára, hiszen abból, hogy a jel előtt tűnik fel Telkibányán mint a Dunántúlon, éppen az ellenkezőjére következtethetnénk. 74 A jel azonban nem Mayer bélyege, hanem — mint a példák sokaságával bizonyíthatjuk — az l-es számmal azonos, mely mindig a tárgy formaszámát jelöli. A telkibányai gyár szolgálatába lépő Mayer Jánosnak a pápai Mayerral való azonosítását más módon és más eszközökkel kell végeznünk. Amíg Mayer János adatai nem váltak nyilvánvalóvá, addig csak azt tudtuk, hogy egy Mayer János nevű kőedénygyártó eltávozása Herendről és egy ugyanilyen nevű megjelenése Telkibányán, időben hozzávetőlegesen egybeesik. Ebből már megkockáztattuk azt a feltételezést, hogy a két név mögött valószínűleg egy személy van. Mihalik Sándor munkássága nyomán a Pápán, majd Herenden dolgozó Mayer Jánosról sok biográfiai és szakmai adatot sikerült összeszednünk. 75 Ezek szerint Mayer János a csehországi Tannowa(Dannova)-ból származott át Magyarországra s került Pápára, ahol bekapcsolódott a magyar kőedénygyártásba. Mindenesetre 1837. december 1-én még a pápai gyárban „kőedényt készítő legény-ként dolgozik, s már intézés alatt van lakhatási engedélyének kiadása arra az esetre, ha hazájából „a kért végső el bocsájtatás" megérkezik. Az ügy csak kerek másfél év múlva, 1839. április 9-én nyer végleges elintézést. Ezalatt ismerkedik meg Csernoszter Ceciliával, Csernoszter János pápai polgár és felesége, Schuster Erzsébet leányával. Első gyermekük a kis Aloyzia 1838-ban születik, akit szülei együttélésének rendezetlensége miatt, április 23-án mint házasságon kívülit tartanak keresztvíz alá Kelemen Márton és Vilmand Erzsébet, keresztszülők jelenlétében. 1839. március 23-án újabb, immár a második házasságukon kívüli gyermeküket keresztelik: József Ferencet. A 27 éves Mayer János „polgár" és a 22 éves Csernoszter Cecilia „pápai lakósok" 1839. május 27-én esküdnek össze Pápán. Ibi Fe38
