Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

olyan porcelánművészünk, akinek munkássága jelentősen összefügg a magyar kerámia- és porcelángyárak történetével. 7 3 „Véleményünk szerint megnyugtató hitellel ez idő szerint még az sem ál­lapítható meg, — folytatja Mihalik Sándor a kétkedést —, hogy a pápai és a herendi gyárak élén az 1839 és 1840-es évek fordulóján igazgatói minőségben működött Mayer János tényleg egy és ugyanazon személy azzal a Mayerral, aki 1843-tól mint felügyelő dolgozott a regéci porcelánt gyártó telkibányai gyárban." Mihalik kétkedéseivel ellentétben úgy véltük, hogy a Pápán, Herenden, majd Telkibányán tevékenykedő Mayer János egy és ugyanaz a személy. Bár távol áll tőlünk, hogy a nyíl-szerű jelben Mayer János bélyegét véljük, hiszen e nyíl-szerű jel ugyanúgy feltűnik a Herendi Porcelángyár egyik kannájának al­ján, mint a telkibányai porcelángyár hordó-alakú edényén, noha a telkibányai hordó a 83l-es évszámot viseli, a herendi kanna készítési ideje viszont semmi­képpen sem helyezhető 184I-nél korábbra. Semmiképpen sem állíthatnánk, hogy készítője a Dunántúlról került Telkibányára, hiszen abból, hogy a jel előtt tűnik fel Telkibányán mint a Dunántúlon, éppen az ellenkezőjére követ­keztethetnénk. 74 A jel azonban nem Mayer bélyege, hanem — mint a példák sokaságával bizonyíthatjuk — az l-es számmal azonos, mely mindig a tárgy formaszámát jelöli. A telkibányai gyár szolgálatába lépő Mayer Jánosnak a pá­pai Mayerral való azonosítását más módon és más eszközökkel kell végeznünk. Amíg Mayer János adatai nem váltak nyilvánvalóvá, addig csak azt tud­tuk, hogy egy Mayer János nevű kőedénygyártó eltávozása Herendről és egy ugyanilyen nevű megjelenése Telkibányán, időben hozzávetőlegesen egybe­esik. Ebből már megkockáztattuk azt a feltételezést, hogy a két név mögött valószínűleg egy személy van. Mihalik Sándor munkássága nyomán a Pápán, majd Herenden dolgozó Mayer Jánosról sok biográfiai és szakmai adatot sike­rült összeszednünk. 75 Ezek szerint Mayer János a csehországi Tannowa­(Dannova)-ból származott át Magyarországra s került Pápára, ahol bekapcso­lódott a magyar kőedénygyártásba. Mindenesetre 1837. december 1-én még a pápai gyárban „kőedényt készítő legény-ként dolgozik, s már intézés alatt van lakhatási engedélyének kiadása arra az esetre, ha hazájából „a kért végső el bocsájtatás" megérkezik. Az ügy csak kerek másfél év múlva, 1839. április 9-én nyer végleges elintézést. Ezalatt ismerkedik meg Csernoszter Ceciliával, Csernoszter János pápai polgár és felesége, Schuster Erzsébet leányával. Első gyermekük a kis Aloyzia 1838-ban születik, akit szülei együttélésének rende­zetlensége miatt, április 23-án mint házasságon kívülit tartanak keresztvíz alá Kelemen Márton és Vilmand Erzsébet, keresztszülők jelenlétében. 1839. már­cius 23-án újabb, immár a második házasságukon kívüli gyermeküket keresz­telik: József Ferencet. A 27 éves Mayer János „polgár" és a 22 éves Csernosz­ter Cecilia „pápai lakósok" 1839. május 27-én esküdnek össze Pápán. Ibi Fe­38

Next

/
Thumbnails
Contents