Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

nerekkel. Tudjuk, hogy a végig fontos szerepet játszó Heysl Antal Hüttner Mátyás leányát, Franciskát vette feleségül Telkibányán, 1829. május 4-én. Heysl Antalt már 1827-ben meghitt kapcsolatok fűzték Hüttner Franciskához. Együtt szerepelnek 1828. szeptember 17-én Patre Ignato és Szűcs Erzsébet leányának, Annának keresztszüleiként.

3 3 Összekerülésükkel egy újabb személy került a Hüttnerek vonzókörébe.Egy 1835. december 20-i anyakönyvi bejegyzés szerint Hüttner Mátyás felesége Vagner Terézia volt.

34 Tudjuk, hogy Vagner Terézia családja is a Hüttnerekkel került Telkibányára. Dutsay János mint perceptor a gyár adminisztratív vezetője volt, s ő referált rendszeresen a Sárospatakon megtartott igazgatósági üléseken, ahol a gyárral kapcsolatos döntéseket hozták. Érthető, ha versenyeznek bizalmának megnyeréséért. Dutsay János még legényember, amikor a gyárat szervezik, s ahogy Heysl, úgy ő a Hüttnerekkel kerül rokonságba Vagner Annával — Vagner Teréz húgával — kötött házassága révén. Hüttner Mátyás és Vagner Terézia keresztelik 1835. december 20-án Ferdinánd nevű gyermeküket. Sokan versenyeznek Dutsay bizalmáért, közöttük Maurer is. ő a tanúja Szedlitzkyvel, Maurer Ignácnak Kerékjártó Erzsébettel 1829. október 26-án kötött házasságának.

3 6 Dutsay befolyásossága közismert volt, ami különben példákkal bizonyítható. Az első bánya-műhely igazgató, Heysl Antal feleségének Dutsayné nagynénje volt. A gyár első időszakáról Mihalik Sándor közöl bőséges dokumentum-anyagot.

37 Ezek egyértelműen mutatják, hogy a termelés még a legfejlettebb szakaszban is megmaradt manufakturális keretek között. Molnár úgy képzeli el,

38 hogy a regéci porcelánokat az uradalom különböző műhelyeiben készítették, melyeket ,,később áthelyezik Telkibányára", ahol a bécsi és hazai gyárakhoz hasonlóan készítményeiket masszába nyomott jeggyel látták el. Ez állt az uradalom nevéből (Regécz) és a készítés évéből az ezres elhagyása nélkül. A jegy teszi lehetővé a tájékozódást a fennmaradt emlékek között. így nemcsak az egyes irányzatok összefüggő vizsgálata, egymásra gyakorolt kölcsönhatásuk válik könnyűszerrel érthetővé, hanem az ott dolgozó mesterek és iskolák tanulmányozása, konstatálása is. A vezetők és szakmunkások, a masszakészítők és festők egymást sűrűn követő változásai a gyárban folyó művészi munka minőségére is kihatnak. Az első benyomott Regécz-jegyes és évszámos tárgyak 1831-ből maradtak fenn a Windischgrätz hercegek egykori gyűjteményéből, mely ma az Iparművészeti Múzeumé. Már e korai készítmények is a legkülönfélébb stílus-forma törekvéseket tükrözik. Az 183l-es készítésűek előképeit — állítja Molnár — a bécsi porcelángyár készítményei között kereshetjük. E megfigyelést az is támogatja — írja -, hogy az „1808-ban sárospataki és regéci uradalmakba beiktatott herceg Bretzenheim Károly bécsi porcelánokkal rendezte be környezetét". E meggondolásból kiindulva teszi a gyár egyik legkorábbi készítményévé azt a kétrészes dísztálat, melyen csak Regécz bélyegző van, évszám nincs. A gyár kétségtelenül a bécsi gyár formai reminiszcenciáit 23