Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

fennsíkszerű platóban folytatódik. A templomdomb egyik szárának túloldalán az ugyancsak patkó alakú Cseh-domb emelkedik. A két domb között mély völgy húzódik. Emiatt az Olsva csak félig futja körül a templomdombot, mert a Cseh-domb alsó részén húzódó mély völgyben folyik tova az. A két domb közti platón áll a kőedénygyár egykor három, ma csak két szintes épülete, szintjeivel az emelkedő vonulatát követve. Egy fennmaradt adat alapján úgy tudjuk, hogy a gyár eredetileg uradalmi épület volt, arra vonatkozóan azonban, hogy ki építette és mikor, nem sikerült egyetlen adatot sem találnunk a Bretzenheim-levéltár iratai és más feljegyzések között. Az biztos, hogy építése a Bretzenheim-család megjelenése előtti évszázadra, vagy századokra nyúlik vissza. Az épületet nemcsak az 1872-84. évi és az 1853. évi felméréseken ábrázolják, hanem az 1784. évin is, sőt azon az 1700-as évek elején készült térképen is, melyet a rudabányai Országos Érc- és Ásványbányászati Múzeumban őriznek. Megkönnyíti a kügazodást a régi térképeken a gyárépület topográfiai helye. Arra, hogy az épület milyen célra épült és mikor, csak a közelmúlt régészeti kutatásai alapján következtethetünk. 1980 nyarán az épület múzeum céljára történő átalakítása során több mint ezer köbméter föld elhordásával egy olyan nyolcoszlopos csarnok került a felszínre, mely egykor — a 16. század közepétől — a nemesérctermeléséről híres bányaváros, Telkibánya lakóit látta el élelemmel. A feltárás bebizonyította, hogy az egykori „macellum"-ot, vagy „macellaria taberna"-t ugyanabból a mészkőből építették, melyből a sárospataki vár Perényi-szárnyának istállója is készült, így, miként ez, 1540 és 1570 között épülhetett. Az egykor érvényes bányajog szerint a bányabérlő vagy tulajdonos köteles volt gondoskodni az ott lakók ellátásáról. Ezt szolgálta a vásárcsarnok, mely szinte teljesen épen került elő a feltárás során. A több mint háromszáz négyzetméter alapterületű helyiségben nemcsak az egykori mészárszék maradványai kerültek felszínre, hanem a termény elosztó, valamint a textiliák, kendők, zsákvásznak árusítására szolgáló részlegek is. A 18-19. században már nem funkcionáló épületet szemelte ki Bretzenheim herceg arra, hogy alapos átalakítás után benne helyezze el porcelán és kőedénygyárát. Ennek tulajdonítható tehát, hogy az épület átalakítása gyárrá gyorsan, néhány év leforgása alatt ment végbe. Az üzemelés idejét jelentősen előrehozták. Nem várták meg, míg az egész épület elkészült, hanem ahogyan egy-egy részt befejeztek, igyekeztek azt alkalmassá tenni az üzemelésre. Az előkészítő munka nem a központi épületben folyt, hanem a két malomban és környékén. 5. AZ ELSŐ KÍSÉRLETEK ... Bár a falu keleti végében álló gyárépület építése még évekig eltart s a termelés csak 1830-ban lendül fel, a „T. Bányai Fábrikások" járandóságával már 17