Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

14—15 méter fát, a németek beraktak 4—5 métert. Nagy becsülete volt kint az itteni favágónak."

2 x 5 A munkamigráció sajátos formája a fuvarosoké, akik gyakran falujuktól távol vállaltak bérfuvarozást. A bükki szlovák fuvarosok a Mátrában, Bódvavölgyben, Dél-Gömörben is fuvaroztak, a bükkzsérciek Ózdról Pestié meszet szállítottak, Mátranovákiól pedig szenet az egri gőzmalomba.

2 * 6 Másutt is hasznosították sajátos tudásukat a bükkalji kőfaragó falvak specialistái is, főleg a bogácsiak és szomolyaiak. Az utóbbiak 1935—40 között Ság-hegyen faragtak útburkoló követ, s tevékenykedtek Tokaj-Hegyalja kőbányáiban is. Az 1940-es évek elején néhányan Munkács környéki kőbányákban is vállaltak munkát. (Megjegyzem, hogy itt nem iparosokról, hanem kőmunkához is értő parasztemberekről van szó.) Úgy tűnik, hogy igen korán magukhoz vonzották a paraszti munkaerőfelesleg egy részét — időszakosan — ipari üzemek is. Itt a „kétlakiság" korai, sajátos formáira kell gondolnunk, ahol az ipari üzem a specializálódott bükki falvak munkaerejét szívta fel időszakosan. Aligha értendők másként FÉNYES Elek mondatai. A hámori vasgyárról a következőket írja: „Ezen vasgyár különféle munkáinak folytatásában dolgozik tűzzel 92 betanult munkás; ezenkívül folyvást foglalatoskodnak még ácsok, kőművesek, favágók, szénégetők, fuvarosok és napszámosok, összesen 132 munkás egyén, kikhez szükség esetén még 20-30 számítandó."

217 Aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy itt még nem a gyár szakmunkásgárdájáról — vagy nemcsak arról — van szó, hanem a környező bükki települések specializálódott népességének, illetve szakismeretének alkalmazásáról. Ez a speciális szakismeret még a közelmúltban is hasznosult más tájakon is. Pl. a répáshutai szénégetők vállaltak munkát Szilvásváradon, Mályinkán, Szendrőben, Bódvaszilason, Bózsván, sőt, az emlékezet szerint Rozsnyó környékére is elmentek az ottaniakat betanítani erre a munkára. Alighanem a nyári mezőgazdasági munka vagy idénymunka és a téli ipari foglalatosság összekapcsolódását kell értenünk FÉNYES Elek alábbi sorain, amelyet a diósgyőri papírgyárról jegyzett fel: „A munkások főkép diósgyőriek, de vannak a szomszéd helységekből is, s leginkább magyarok, téli időben rendesen felette megszaporodnak, nyárban pedig felette megfogynak .. ."

218 215. Tilaji Lajos 70 éves, Bükkzsérc. 216. ENA: 1050/69. 217. Fényes K, 1851.11.84. 218. Fényes E., 1851.

1. 262. 8 113