Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

dezte egy-egy család évi kenyérgabona-szükségletét, akkor nyilvánvaló, hogy a mészkereskedelem meghatározó volt több Bükk-vidéki település lakóinak megélhetése szempontjából. Bizonyos területi munkamegosztás megfigyelhető az egyes „mészárus" falvak között, ez azonban nem jelentett zárt rendszert. Még falun belül sem volt igazán felosztva a fuvarosok között a piacterület: igyekeztek megelőzni egymást, nemegyszer akár a másik félrevezetésével, a sikeres üzlet érdekében. 7. Faszén A Bükk erdőségeiben, különösen a kincstári erdőbirtokon régen nagy volumenű szénégetés folyt (26. kép).

15 s A faszén zömét azonban a diósgyőri vasgyárba fuvarozták, s csak kis töredéke került az árucsere-forgalomba. 26. kép. Szénégető tótok, 1900. (Pápay K. felv. NM. 2003.) Vannak adataink, amelyek azt jelzik, hogy a műit században pl. a miskolci vásárokon is árultak faszenet.

15 6 Szállítottak faszenet malmokba, olaj ütőkbe, kisebb üzemekbe, ritkán kovácsműhelyekbe is, mert ezen a vidéken a kovácsok gyakran maguk égették ki a munkájukhoz szükséges szenet. Ezzel az 155. Szilas G.-Kolossváry Sz.-né 1975. 148.;Lajos Á., 1956. 21-30.;Németh M., 1980. 156. DEH. 18/1869. 84