Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Az utóbbi egy-két évtizedben ez a tevékenységi forma már egy országos méretű felvevő piac igényeit elégíti ki, a táji keretek kibővítésével, ám feltétlenül egy korábbi alkalmazkodási forma hagyományait meg" • 13 5 őrizve. A virággyűjtés, elsősorban a gyöngyvirág szedése és árusítása fontos kereseti lehetőség volt Szilvásvárad, Noszvaj, s több más bükki falu asszonyai számára (16. kép). A gyöngyvirágot gyógyászati célra is felhasználták: vörösborba áztatták, s fejfájásra, gyomorfájásra, szívbajra alkalmazták.

136 Az ismertetett adatok — amelyek horizontálisan és vertikálisan egyaránt tovább bővíthetők — jelzik azt, hogy a nők szerepe a termékcserében a táji feltételekhez való alkalmazkodás egyik speciális formája. Olyan „kiélése" a táji javaknak, amely nem mutat különösebb organizációt: jobbára spontán tevékenységi formák alkalmi, ám mégis rendszeres, periodikusan ismétlődő sorából áll. A nők tevékenysége olyan területen épült be a termékcsere szerkezetébe, amelyet a szervezett, tradicionális formák szabadon hagytak, számukra ily módon sajátos vákuum teremtődött, melyben könnyen alkalmazkodtak a mindenkori igényekhez. Ily módon a női termékcsere - bár geográfiailag, illetve növényföldrajzilag determinált — korszerű, rugalmas kereskedelmet jelentett, amely mindig készpénzt biztosított a hagyományos gazdálkodású üzemek számára (17—19. kép). Falvainkban ily módon a női munka is sok vonatkozásban „kötetlenebb", több lehetőséget teremt a specializálódott tevékenységi formák számára, mint a mezőgazdálkodó térszínek településeinek munkaszervezete. Természetesen ez a tevékenységi forma is számos tradicionális, nemegyszer konzervatív vonást mutat, mégis rugalmas a hagyományos alkalmazkodási formákhoz viszonyítva. 16. kép. Virágárusok az egri piacon. 1956. (Bakó F.felv.) US.Huseby É. V., 1982.95. 136. Bakó F., 1977. 144. 70