Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Alfölddel való termékcsere vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a közvetlen cserére való termelés csupán egyik lehetősége volt a jövedelemszerzésnek, s az uradalom és a fakereskedők ugyancsak lényeges szerepet játszhattak a felvásárlásban, és a fatermékek Alföldre történő eljuttatásában. Ez természetesen volumenében is másfajta termékcserét jelez, s feltétlenül utal arra, hogy az alföldi falvak mezőgazdálkodó népességét nem csupán a hegyvidéki lakosság közvetlen termékcseréje juttathatta hozzá faeszközökhöz, használati tárgyakhoz. Az azonban kétségtelennek tűnik, hogy az uradalom, illetve az erdőhivatal ez irányú tevékenysége egy tradicionális fakultúrára épült, s az sem valószínű, hogy sokban változtatta volna az előállított termékek körét. Alább egy 1869-ből származó kimutatást közlök, amely nem csupán a famunkák sokféleségéről tájékoztat, hanem a munkabérekről és szállítási bérekről is számot ad.

166 Fuvar és munkabérrel Darab- Munkabér diósgyőri miskolci szám Ft kr raktárba Ft kr Ft kr L Z_ 3. 4. 5. 6. 7. 8. Keréktalp közelebb erdő részből 150 Keréktalp távolabb erdőrészből 150 Kőris- vagy bükkfa hasított rúd közelebb erdőrészből 1 Kőris- vagy bükkfa hasított rúd távolabb erdőrészből 1 Járom jávorfából 1 Kőris- vagy tölgyfa küllő 1 Szőlőkaró tölgyfából 1000 Gyúró teknő 1 Fürösztő tekenő 1 166. DEH. 16/1869. A teljesítendő munkának neme Faáruk 40 50 4 5 80 30 20 25 20-26 25-31 46 49 1-lVa IV4-IV4 30 3 90 20 21 35 36 90