Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)
alkalommal 70-150 hordó meszet fuvaroztak el (1 hordó = 2,5 mérő [akó]); egy szekérre általában 6 hordó mész került fel. 14S A mészkemencék kibontásánál azonban mindig vannak — a kimutatások szerint — a vásárlók között diósgyőri, óhutai és felsőgyőri lakosok is — nem fuvarosok! -, akik többnyire egy kocsira való meszet vásárolnak, de néha három szekérre valót is. 146 Úgy vélem, hogy közöttük kell keresnünk a mész viszonteladóit, akik az Alföldre szekereztek le a rakományukkal. A mészárulás rendjét szigorító erdészeti rendelkezések azt jelzik, hogy a mészégetők szívesen összejátszottak a fuvarosokkal, s számukra is kifizetődőbb volt a meszet távolabbi területeken értékesíteni, mint a Vasgyárba szállítani. 147 1858-tól, az uradalmi rendszer felszámolásától kezdve 148 a mészégetés mind lazábban illeszkedett az erdészeti gazdálkodás kereteibe, s ettől kezdve kaphatott mind nagyobb teret tájunkon a paraszti mészégetés is. A XIX. század végének leírása azt tanúsítja, hogy a hegyes határú, köves talajú bükkalji falvak majd mindegyikében foglalkoztak mészégetéssel. 149 A bemutatott forrás felhívja még a figyelmünket arra is, hogy már a XIX. század első harmadában szokás volt a mész gyalog, háton való szállítása: „.. . Visnyóról gyalogjában meszet házaló embereket..." említő mondat a mésszel való kereskedelem formáinak kontinuitását jelenti. BAKÓ Ferenc kutatásaiból jól ismerjük a mész értékesítésének főbb típusait, ő a mész eladásának két fő formáját különbözteti el: a) A meszet közvetlenül a fogyasztóknak adják el a mészégetők; b) viszonteladók útján kerül az értékesítésre. Az utóbbi típuson belül négyféle formát említ: 1. Kereskedők, újabban vállalatok; 2. kofák; 3. meszesek kocsizásra; 4. gyalogosan hátaló asszonyok. 150 Az alábbiakban elsősorban a mésszel való kereskedelem határainak kiterjedését, kapcsolatrendszerét igyekszem bemutatni, feltárva azt, hogy miként tartott e vonatkozásban kapcsolatot a Bükk-vidék népe az Alföld parasztságával (20. kép). A Bükk hegység szlovák falvainak lakói (Répáshuta, Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt) a meszet lovas és ökrös /övárokkal, ritkábban szamár145. DEH. 63, 64, 65/1869.; Viga Gy., 19856. 146. DEH. Szám nélküli irat, 1869. aug. 16. 147. DEH. 103/1869. 148. Szilas G.-Kolossváry Sz.-né 1975. 140. 149. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben VI. 234. 150. Bakó F., 1951. 326.; Viga Gy., 1980. 252-258. 75