Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

19. kép. Gombaárus az egri piacon, 1967. (Boross M. felv. NM. 208.800.) Közvetve ugyan, de szerepet játszottak a nők a nagy volumenű, hagyományos termékekkel való cseretevékenységben is: ez esetben azonban elsősorban kisegítő tevékenységet végeztek. Alkalmanként elkísérték férjüket alföldi útjaikra, segédkeztek az egyes termékek értékesítésében és mérésében, a fogat őrzésében. Ez azonban alkalomszerű volt, nem alakultak ki igazán hagyományos formái. 6. Mésszel való kereskedelem A mészégetés a Bükk-vidék legnagyobb hagyományú erdei ipara. Kezdetei a XIII. századig nyúlnak vissza, amikor a bélapátfalvi apátság építéséhez hoztak idegen mestereket, akiktől a Bükk népe eltanulta, majd továbbfejlesztette ezt a mesterséget. A hegység keleti felében számolni kell a diósgyőri vár építése során terjedő mészégető ismeretekkel is.

137 Az égetésre alkalmas Ul. Bakó F., 1977. 147. Részletesen lásd: Bakó F., 1951. 283-330.; Bakó F., 1963. 297-315.;Bakó F., 1968. 267-287. 72