Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

tus folyamán vagy szeptember elején pedig az őszi legelőket. Megjegyzendő azonban, hogy az őszi legelők — árverés útján — augusztus—szeptember folyamán kerültek a bérlők birtokába, s a bérlet lényegében fél évre, általában március 19-ig, József-napig tartott.

43 Semmi olyan adatot nem találunk viszont, hogy a téli legeltetést korlátozták volna. Valószínűnek tűnik tehát, hogy a tél folyamán is folyt legeltetés, amennyiben azt az időjárás engedte, ez azonban nem képezte külön bérlet tárgyát, hanem része volt az őszi bérletnek. Az azonban, hogy az erdei legeltetés kapcsán nem kötik az őszi tartást semmiféle terminushoz, időhatárhoz tavaszig, némiképpen utal a tartásmódra is. 1869-ben a szentléleki pagonyban a következő területeket adták három hónapra nyári legelőül:

44 TT ,, XT , Szarvasmarha Sertés Hold Négyszögöl ,, . . vagy lo vagy juh Fehér kő 191 1022 - 90 Szelet a Lentsés-kő 553 1403 277 Deményjukak Háromkút Sólyomkút 396 848 198 Odvaskő Vereskő és Nyárújhely 809 1548 200 Kiscsipkésárnyék Győri kurta bérc Nagydélárnyék Kerekhegy 651 262 325 Dubtsina ÖSSZESEN: 2603 283 200 890. A legelőbérlet soha nem vonatkozott a vágásokra és a „fiatalos" erdőrészekre. 1871-ben a következő kimutatás készült a nyári legelőkről, amely a bérlők nevét is tartalmazza:

4 5 43. DEH. 25/1870. 44. DEH. 17/1869. 45. DEH. 24/1871.