Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

tevékenység szintjén, a hagyományos árucsereformák szempontjából a vasút nem sokat változtatott a későbbi szállítási módokon. A nagyobb tételben kereskedők (mész, kő, faáru) vették főleg igénybe, s csupán speciális termékek voltak, amelyek nagyobb távolságra jutottak el általa (pl. a szomolyai cseresznye a bécsi és németországi piacokra). Elsősorban közvetve, a személyszállítás révén hatott a vasút a hagyományos árucserére (dunántúli hóvirágozás, piacozás), de nem befolyásolta annak korábbi szerkezetét. Hasonló szerepe van az elmúlt évtizedekben az autóbusz-közlekedésnek, amely elsősorban a vasútállomások megközelítésében, kisebb súllyal pedig a piacozásban kapott szerepet.