Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

IV. A JAVAK CSERÉJÉNEK FORMÁI ÉS KÖZVETÍTŐI 1. A javak cseréjének formái A Bükk-vidék termékei változatos módon cseréltek gazdát, többféle módon jutottak el a „fogyasztókhoz". Általában jellemző azonban, hogy a javak cseréjében a szervezett árucsere-alkalmak nem bírtak nagyobb jelentőséggel, mint az értékesítés spontán formái, a vándorkereskedelem; a két forma azonban másfajta termékskálát közvetített, s más-más szerepük volt a paraszti üzemek tevékenységében. A déli Bükk településeinek, valamint a hegység belseje telepitvény

es falvainak gazdasági életébe folyamatosan ható, erőteljes tényezőként épült be az árucsere-tevékenység. A falvak többségénél — speciális termékekkel periodikus, de rendszeres

1 volt a termékcsere, s abban egyaránt fontos helyet kaptak a csere szervezett és spontán formái. A vásárok és piacok valamelyest akkumulálták a cseretevékenységet, ám a termékek jelentős részével, lényegében hasonló szerkezetben folyt a vándorkereskedelem, illetve a házalás is. A kettő lényegében nem különült el egymástól; ugyanazok és ugyanúgy jelentek meg árujukkal a vásárokon, piacokon, akik — más alkalmakkal - leszekereztek portékájukkal az Alföldre. A vándorkereskedelem során gyakran ugyanúgy más terméket vásárolnak a sajátjukért kapott pénzből, ahogy ezt a vásárban is teszik. Némiképp más a helyzet a kisebb volumenű kereskedés (pl. asszonyok által gyűjtögetett termékek esetében), s más az állatkereskedelemé, amely mindig a szervezett formák kereteiben zajlott. a) Szervezett árucsere-alkalmak A két nagytáj, az Alföld és az Északi-középhegység érintkezési vonalán már a középkor folyamán kialakult és megszilárdult az a vásárövezet, l.DankóI., 1978. 262. 121