Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

III. A MIGRÁCIÓ EGYÉB FORMÁIRÓL 1. A vizek szerepe a migrációban A Bükk-vidék változatos térszínein a geomorfológiai viszonyoknak nagy hatásuk volt a települések kialakulásában. A karsztos terület — víz hiányában - lényegében alkalmatlan volt a településre, hasonlóan a mészkőtakaróval fedett területekhez. A Bükk falvainak zöme patak mellett települt, s csak néhány olyan van, ahol nincs állandó, természetes vízfolyás (Kisgyőr, Mónosbél, Bükkszentkereszt, Répáshuta).

1 így egyes településeken alkalmanként gond volt a víz megszerzése és sajátos „vándorlást" hozott létre a vízszállítás. Jól szemlélteti ezt az alábbi, kisgyőri adat, ahol az urbáriumban a következőt rögzítik: „. .. mind magunk italára, mind barmaink itatására, a száraz és fagyos időben, hol a magunk határárul, hol a szomszéd helységnek határárul, mint egy más fél óráig megjárható földrül szekereken, és hordókban kéntelenítettünk vizet hordanunk."

2 Hasonló példát más, főleg magasan fekvő bükki településekről is idézhetünk. Bükkszentlászlón, amely az ország egyik legmagasabb fekvő települése (583 méter),

3 a fúrott kutak megjelenéséig többször előfordult - főleg a nagy téli fagyok beálltával —, hogy a határban levő forrásból kellett a vizet fahordókban szállítani. A falu szamaras fuvarosa végezte ezt a lakosság egy része számára, pénzért, de többeket késztetett naponkénti fuvarozásra e vízhiány. A vízzel kapcsolatos „migráció" másik, sajátos típusát a fürdőhelyek jelentik, melyekről akkor is szólnunk kell, ha a hagyományos kultúrában ezek nem játszottak különösebb szerepet. Kacs meleg vizes fürdőjét már a középkorban is használták a bencés barátok,

4 a XVIII. században már jelentős fürdőélet volt Tapolcán,

5 a XIX. század elején pedig már Diósgyőrben is. 1. BakJ., 1932. 10-11. 2. BmÁL. Act. Pol. XXII. I. 295. 37. 3. FrisnyákS., 1977.159. 4. CsikváriA., 1940.73. 5. Szendrei J., 1911. V. 545. 8* 115