Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

A főépület 1. emeletén volt elhelyezve a távírda, alatta a földszinten a telefonközpont, melynek helyközi forgalmát 8 munkahelyen, kézikapcsolással, kezelőnők végezték csakúgy, mint a helyi forgalmat. Az előfizetők létszámáról a már rendszeresen megjelenő országos telefonkönyvek adnak tájékoztatást. Az 1916-os adatok mellett az 1948. évi előfizetői létszámot is feltüntettem: Miskolc 706 (1480), Sátoraljaújhely 193 (115), Szerencs 41 (37), Ózd 11 (98), Edelény 12 (13), Mezőkövesd 24 (66), Mezőcsát 11 (25), Tokaj 21 (25). összehasonlításként Kassának 1916-ban 707 előfizetője volt. Eger 197 (291), Gyöngyös 251 (398) Hatvan 76 (92). A telefonforgalom az I. világháború kitöréséig folyamatosan nőtt, újabb és újabb községeket láttak el telefonnal, nőtt az előfizetők száma. A fejlődést az I. világháború megállította, majd a Monarchia összeomlását követő román megszállók a berendezések, felszerelések nagy részét zsákmányként hazahurcolták. A két világháború között a posta igyekezett a híradástechnika fejlődésével lépést tartani. A város fő útvonalain; a Kazinczy utcában, a Széchenyi út, Ady-híd és Tanácsház tér közötti szakaszán, az Ady Endre utcában, a Zsolcai kapuban már 1916-ban föld alatti kábelt fektettek le, mégis igen nagy számú légvezeték volt használatos. Ezek kábelbe helyezése csak a II. világháború idejére történt meg. A belvárost, más városrészeket még a felszabadulást megelőzően is keresztül-kasul szelték az igen sok vezetéket hordozó leges vonalak. A helyközi összeköttetések és a helyi távbeszélő-állomások vonalai a postaépület fő tetőtartójára futottak be. Az 1930-as évek közepére a vezetékek száma 1000 fölé nőtt és valóságos dróthálót font a város belső útvonalai fölé. 1935-ben egy kiadós hóesés és a vele párosult szélvihar az egész tetőtartókra épült hálózatot összeszaggatta, ledöntötte. Részben ennek a nagyarányú dőlésnek, valamint a növekvő állomásszámnak volt köszönhető, hogy megkezdődött a nagyszámú légvezeték kábelbe helyezése.

127 A POSTÁS DOLGOZÓK RÉSZVÉTELE AZ 1918/19-ES FORRADALMAKBAN, AZ INTERVENCIÓ ELLENI HARC A nagyhatalmak által kirobbantott I. világháború 1917-re mind több anyagi áldozatot kívánt a hátországtól. A háborús terhek fokozottabban nehezedtek a bérből élő kispénzű postásokra. A férfi személyzet 24%-át igénybe vette a hadiszolgálat. Pótlásukra felvett nők és gyermekek alacsony napibérért 11—12 órát dolgoztak. A front kedvezőtlen helyzete, az ellátási nehézségek elkeserítették a postásokat, akik Budapesten és nagyobb vidéki városokban 92