Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

A TELEFONHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE A telefon feltalálása és az Egyesült Államokban való szabadalmaztatása 1876-ban Graham Bell nevéhez fűződik. Ettől kezdve a hírközlési technika rohamosan fejlődött. Nagynevű tudósok tökéletesítették (Edison, Hughes), társadalmi méretű felhasználását azonban hazánkfia Puskás Tivadar tette lehetővé a telefonközpont gondolatának felvetésével és megvalósításával. Puskás Tivadar 1878-ban Párizsban saját vállalkozásként már központhoz csatlakozó telefonhálózatot létesített, melynek munkálataiba öccsét, Puskás Ferencet is bevonta. A párizsi központ sikerén felbuzdulva, abban reménykedve, hogy itthon is érdeklődés mutatkozik találmánya iránt, 1879-ben megbízta öccsét a budapesti telefonhálózat megszervezésével. Puskás Ferenc 1881 februárjában előfizetői felhívást bocsátott ki. Csakhamar arról győződött meg, hogy az állami szervek kevésbé érdeklődnek találmánya iránt, annál inkább az üzleti körök. Az 1881. május 1-i megnyitásig (e dátum a magyar telefon születésnapja) csak 25 előfizető jelentkezett. A találmány jó működésének hírére fél év múlva már a 200-at meghaladta az előfizetők száma. Nemcsak a fővárosiak érdeklődését keltette fel a telefon, hanem a vidéki pénzvilágét is; bankok, vállalatok, uradalmak szereltettek fel „telephon"összeköttetést 2—3 állomás összekapcsolásával. Megyénket is elérte az érdeklődés hulláma. Jenéi Soma élelmes miskolci kereskedő (Széchenyi u. 27. sz.) üzleti hirdetésében már telefon, villamos csengők és minden e szakmába vágó munkálatok elvégzésére, kivitelezésére, sőt ide vonatkozó engedélyek kieszközlésére is vállalkozott.

116 A Jenéi cég létesítette 1884-ben Hercz Zsigmond közvetlen összeköttetését a Borsod—miskolci Gőzmalom és az Iparkamara között. Putnokon Serényi Bélának volt öt kilométernyi közvetlen összeköttetése Pogony-pusztával „3 beszélő" bekapcsolásával. A fokozódó érdeklődést látva a kormány 1888 júliusában Baross Gábor miniszter előterjesztésére törvényjavaslatot készített, mely uralkodói jóváhagyással 1888. XXXI. első telefontörvényként jelent meg. E törvény a távíró, telefon és villamos jelzések létesítését az állam fenntartott jogai közé sorolta. A miskolci közhasználatú telefonközpont és -hálózat létesítésére 1888ban a helybeli Wilchelm és Jenéi cég kapott engedélyt. Miután a kassai postaigazgatóság a műszaki bejárást elvégeztette a hálózat kiépítését és felszerelését gyorsan végrehajtották úgy, hogy december 15-én vasárnap át is adták a forgalomnak.

117 116. BMÉ 1871., 72. 117. BMÉ 1889.3. 6* 83