Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

4L kép. A hivatalos lap közleménye a távíróállomás forgalmi kapcsolatáról (Zónajegyzék). Kiss L. repr. ,,Miskolc Város Hatóságának Folyó évi május hó 27-től kezdve Miskolcon a telegráf állomás életbe léptetvén, ezen naptól kezdve a telegráfnak használata úgy hivatalos mint magán levelezésekre nézve megnyittatott. Mi felöl a városi hatóság általános közhírré tétele végett ezennel értesíttetik. Kelt Miskolcon, május 31. 1859. Vadnay." Az átirat végén egy feljegyzés: „Falragaszul használandó 5 darab hirdetmény, Lengyel." A város lakossága nem fogadta lelkesedéssel a „német" újdonságot, amit csak német nyelven lehetett igénybe venni. A kereskedők panaszt tettek, hogy a Búza vásáron keresztül vezetett oszlopsor zavarja őket, mások az oszlopok felállításával kapcsolatban keletkezett károk térítését követelték. Az emeleti elhelyezés sem volt a legszerencsésebb, mert októberben már Kolossy Sándorral köt az állomásvezető új bérleti szerződést. A miskolci távíróállomás megnyitásakor részben már meglevő vagy egyidejűleg kialakult távíróvonalrendbe illeszkedett be, mely Pest—CeglédSzolnok— Karcag—Püspökladány—Kaba-Szob oszló—Debrecen—Hadház—Újfehértó—Nyíregyháza—Királytelek—Tokaj—Szerencs—Tiszalúc—Szikszó —Mis79