Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

„Én Zakó János ezennel esküszöm a mindenható Istenre, s hűségemre és hitemre fogadom, hogy dicsó'ségesen uralkodó felséges I. Ferdinánd ausztriai császárnak Magyar és Csehország e néven 5. királyának valamint legkegyelmesebb urunknak, fejedelmünknek örökön híve maradok a reám bízott tokaji posta kezelést, tisztséget, a legfelsőbb s közhivatal szolgálatát szabály szerűleg s az utasítások értelmében . . . híven és szorgalmasan viszem, a postahivatalra bízott e legfelsőbb szolgálatot illető szerekre, nyalábokra és bár mivel terhelt levelekre az erészbeni rendelvények szerint a leggondosabban fogok felügyelni, a közönség iránt mindenkor teljes illedelemmel viseltetni, a hivatal ügyeibeni titkokat szükséges halgatagsággal meg fogom tartani, a leveleket illető feleknek feltartóztatás nélkül kezökhöz juttatom, a levelekért nagyobb váltságot mint amennyi a vitelbér lajstromba meg van szabva nem követelendek, sem valami szín alatt nem zsarolok ki, az átadandó leveleket avatatlan személyeknek elő nem mutatom, azokat bemutatni nem engedem sem alkalmat nem nyújtandók arra, hogy egyik a másikának a levelezését kitudhassa. A posta menetét teljes szorgalommal elő mozdítandom, az ezen posta hivatalnak bevett jövedelmeiről lelkiesmeretesen adandók számot s a pénzt a főpénztárba beküldendem. A legfelsőbb határozat nélkül szabad levelezést nem engedek, illy szabadságot önügyemben sem fogok bitorlani. A nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács mint az ország posta intézet kormányszéke s a kerületi posta főtisztség mint elöljáróságom iránt úgyszintén az illető postamester mint közvetlen uram iránt mindenkor tartozó tisztelettel és engedelmességgel fogok fogok viseltetni, a hozzám intézendő felsőbb rendeleteket, utasításokat s posta főtisztségi intézkedéseket híven hajtandóm végre, minden veszélyes törekvéseket s mind azt ami a posta intézet ügyének ártalmára lehetne kellőkép kikerülendem és feljelentendem és tisztségem e kötelességének teljesítésében semmi módon nem engedem magamat gátoltatni. Végtére esküszöm, hogy semmi bármily néven nevezendő titkos társulatnak sem a hazában, sem külföldön tagja nem vagyok s magamat ily szövetségbe bevonatni nem engedem. Isten engem úgy segítsen. Tokaj 4. auguszt. 1846. Zakó János Tokaj es. kir. posta kezelője Hogy ezen eskü előttünk le tétettetett bizonyítyuk Zsigray Antal cs. kir. postamester (Királytelek) König Károly tokaji kir. só pénztárnok Farkas Pál kir. só tiszti irnok" Érdekes a harmadik oldalon levő folytatás: „Térítvény Melly által eskü helyett nyilvánítom, hogy semmi bár milly néven nevezendő titkos társulatnak sem a hazában sem künhonban tagja nem vagyok s ha valóban tagja lennék ily szövetségnek abból ezennel visszalépek, s arról lemondok, s magamat soha hasonló egyletbe bevonatni nem engedem. Tokaj 4. auguszt. 846. Zakó János tokaji cs. kir. posta kezelője"

78 Zakó „Térítvény"-e (módosítása) már a kor szellemét tükrözi. Nem kívánt esküvel fogadni olyat, amit nem szándékozott betartani. A bécsi kormány nyomására a Helytartótanács üldöztette a Kossuth által szerkesztett és 78. Pm. 0.58/15. 54