Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

törökkel, kapcsolatát a királyi haditanáccsal Kassán keresztül tartotta fenn, ahová lovas futár vitte a vár, a város postáját. /. Miksának János Zsigmond ellen viselt 1565-67-es hadjárata során a királyi csapatok parancsnoka Schwendi Lázár Kassáról hét állomáson keresztül hadipostát szervezett, melynek irányítója Pethauer Mátyás lett. E postavonalat 1567-től kezdve rendes postavonallá minősítették, állomásai; Szina, Vilmány, Tállya, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Nyírbátor, Szatmár. A posták irányítását 1670-ig Paar Mundin látta el, aki Kassa postamestere volt és ,,magister postarum a Cassovia ad Zatmar et Tokaj" címet viselte. Fizetésükről — állomásonként 2—3 lótartás, lovanként 8 rénes forint — az Udvari Kamara gondoskodott.

16 Az első postai rendtartást I. Ferdinánd király 1535-ben adta ki. Ennek alapján szervezték a postavonalakat, így a Kassa—Szatmár postavonalat is, mely a mai értelemben vett Észak-Magyarországon keresztülhaladt. A rendtartás szerint a postaállomások egymástól legalább három, legfeljebb öt német mértföldnyi távolságra estek. Mindegyik állomáson 2—3 lovas futár szolgált. Egy postamester több postaállomást is bírhatott, egy-egy lovas futár után havonként 8 rénes forintot kapott. A rendes postajárat hetenként kétszer közlekedett éspedig lovas futárral, akik egymást útközben felváltották. A posta főútvonalából kiágazó helyekre szóló leveleket csak a rendeltetési helyhez legközelebb eső postaállomásig szállították, onnan már a postamester gyalogos vagy lovas postalegénnyel küldte tovább aszerint, hogy lovas, vagy gyalogos futár útján kívánja-e tovább küldeni a feladó, illetve a címzett. A rendes postával, melyet ,,ordináriá"-nak neveztek, a hivatalos leveleket ingyen szállították, a magánleveleket pedig postaállomásonként fél latig (8,7 g) 6 krajcárért, egész latig 8 krajcárért. A viteldíj felét a feladónak, másik felét a címzettnek kellett fizetnie. A postamester gyalogküldönce mérföldenként4—5, lovas küldönce napi járóföldre 26 krajcárt kapott. Ha valaki levelét saját futárjával postalovon küldötte, akkor éjjel-nappal váltott lovakért állomásonként egy tallért (90 krajcár), a lovat visszavivő szolgának, aki a futárt lóháton a legközelebbi állomásig kísérte 6—6 krajcárt fizetett. A postamesterek fizetésüket, amelyért a hetenként kétszer közlekedő rendes postajáratot tartoztak fenntartani, a pozsonyi kamarától negyedévenként Paar Péter pozsonyi főpostamester közvetítésével kapták. 1603-ban Ferdinánd főherceg, a későbbi //. Ferdinánd felmentette a postaállomásokat a katonai beszállás, más katonai és személyi, valamint pénzbeli szolgáltatások alól. A hatóságokat utasították, hogy a posta közegeit védelemben és támogatásban részesítsék, nehogy sérelemnek és erőszaknak legyenek kitéve. 16. Hennyey V. 1926. 73., 78. 2* 19