Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

ne merészeljék venni a robbanógyutacsokat, mert igen szigorúan megtorolja, mint szabotázscselekményt. Figyelmeztetés ellenére Vigh József a gépterem bordazatán levó' robbanótöltetet hatástalanná tette, ezzel megakadályozta a telefonközpont felrobbantását. Ugyanígy cselekedett id. Lévay Gyula a kábelistolynál a pincében. Itt is elmaradt a robbanás. Egyedül az interközpont kábelét szakította el a robbanás kb. 10 cm hosszúságban, ahol nagyobb kár nem keletkezett, inkább a kábelek pótlása okozott nagyobb munkát. A németek a város elhagyásakor postai berendezést nem vittek el, mert nem volt kezük ügyében mozdítható berendezés, megelégedtek a berendezések aláaknázásával. Ellenben a légoltalmi központ két 100-as kapacitású helyi távbeszélő-központot leszerelték és magukkal vitték. Menekülésük során a Sajó-parti rádióadó antennáját és berendezését sikerült felrobbantaniuk. így menekült meg a miskolci telefonközpont és a főposta épülete, megmentették a postás dolgozók, szép példát mutatva a bátorságból és helytállásból.

154 A postaszervek közül legjobban a hatvani posták szenvedtek súlyosabb háborús kárt. A pályaudvari postát még a kora őszi bombázások során érte légibomba-találat és az állomásépülettel együtt a posta épülete is nagyrészt romhalmaz lett, egy raktárépületben végzett valami pályaudvari közvetítő munkát még a felszabadulás utáni években is. Hatvan 1944. november 25-én szabadult fel. A visszavonuló német egység a postahivatal távírdáját és központját felrobbantotta. A robbanás ereje olyan nagymérvű volt, hogy az emeletes postaháznak földszintjéről az égre lehetett tekinteni. Nem volt a robbanás helyén emelet, sem padlás, sem tető. Az emeleti homlokzat főtéri frontján is hatalmas rés tátongott... A távkábel-erősítőállomás műszaki berendezéseit fejszével verték szét.

1 ss December 3-án esős vasárnapra és kora reggeli harangzúgásra ébredt Miskolc városa. A harangzúgás a felszabadító szovjet hadsereget köszöntötte, mely Hejőcsaba és Alsózsolca irányából vonult a városba. Még aznap megjelent a város orosz katonai parancsnokának 1. számú parancsa, melyben a normális élet és rend fenntartását jelölte meg fő feladatnak. A szovjet katonák sorba járták a középületeket, meggyőződni arról, hogy nincsenek-e aláaknázva. Az átvizsgált épületeket megjelölték. így került a főposta épületének a falára a felirat, amelyet még évek múlva is olvashattunk, amit, mint a felszabadulás jelmondatát, nem feledünk el soha: „V kvartale min net.szl. Kucserov" (Az épületben akna nincs, Kucserov főhadnagy.). Az örökké emlékeztes nap után a posta orosz parancsnokot kapott Repin kapitány személyében. A hivatalvezetővel üzentetett a dolgozóknak, 155. Darabos István nyugdíjas visszaemlékezése. 111