Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

nem. Hiába merült fel 1931-ben az igény közvetítőállomás felállítására, a Posta csak 1932-ben tudta azt kielégíteni. A felállított miskolci adó antennateljesítménye 1,25 kW, hatótávolsága a domborzati viszonyoktól függően 50— 80 km volt. A miskolci posta által nyilvántartott rádió-előfizetők száma 1932 szeptemberében 3065 volt, és az havonta 50—60 előfizetővel emelkedett. Decemberben a közvetítőállomás kísérleti üzembe helyezésével már 3359 előfizető hallgatta az adást. Jelentős esemény volt a város életében az 1933. február 19-i miskolci Magyar Est, mint az első miskolci rádióközvetítés a zeneiskolából, amelyről a Rádióélet meleg hangú dicsérő cikket közölt Élet az Avas alján címmel. A közel féléves kísérleti adás után az adó hivatalos megnyitására 1933. május 28-án került sor. Az első miskolci közvetítőállomás két antennatornyát szibériai vörösfenyő gerendából ácsolták, betonoszlopokkal erősítették a mélyen leépített aljzathoz. A két antenna közötti vezeték csatlakozott az állomásépületben levő adóberendezéshez. A rádió folyamatos működését a háborús események zavarták meg. Kezdetben csak a berepülések, bombázások idejére állt le az adás, 1944. december 1-én végleg megszűnt a műsorsugárzás. A Sajó-híd felrobbantása után a németek felrobbantották a két adótornyot és az adót. A tornyok csonkjai és alapzatuk szomorú emlékként ma is állnak. Az első adó néhány alkatrésze a Postamúzeumba került. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA, A FELSZABADULÁS ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS A szovjet hadsereg ellentámadásainak következtében 1944 őszén megindult hazánk felszabadítása a német-nyilas uralom alól. A kivonuló németek magukkal vitték az ország értékeit, amit nem vihettek magukkal, azt igyekeztek megsemmisíteni. A lakosság, üzemek dolgozói a maguk módján az értékek megmentésére törekedtek. 1944. december első felében a miskolci igazgatóság területe felszabadult a német megszállás alól és a szovjet hadsereg segítségével hozzáfogott a károk helyreállításához és a hírközlés beindításához. Bevezetésül egy olyan eseményt kell megemlítenem, amelyről a hazai történetírás nem tett említést. A német megszállást követő napokban 1944. március 25. körül nagyarányú katonai behívások történtek. A budapesti és más vidéki nagyobb postaszervektől, híradástechnikai üzemektől, cégektől sokan vonultunk be Gyöngyösre a 101. híradó ezredhez. Nem tudtuk mi az elgondolás felső szinten, mert ilyen nagy létszámú híradószervezetet — egy egész ezredet - még nem állítottak ki. A hadsereg-parancsnokság mellett is legfeljebb híradószázadok, vagy speciális műszaki egységek működtek. Néhány 109