Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

Az igazgatóságot 1924. július 1-én ismét kirendeltséggé alakították át, míg 1925. június 30-án teljesen megszüntették és területét a debreceni igazga­tósághoz csatolták. 1925-ben ugyanis felállították az Országos Takarékossági Bizottságot, melynek javaslatot kellett tenni a racionalizálásra. Az OTB nem­csak a miskolci igazgatósági kirendeltséget, hanem más három postaigazgató­ságot és a Posta Központi Bélyegpénztárát is megszüntette. A racionalizálás 400 fő dolgozót érintett, sok magas rangú dolgozót idő előtt nyugdíjaztak, több százat alacsonyabb besorolásba helyeztek. A nehézségeken lassan túllevő Magyar Posta az alkalmazottak helyze­tének javításával igyekezett segíteni; új alapokra helyezték a bérezést, külön­böző pótlékokat adtak. Nagyobb állami támogatást kapott a Postamesterek Nyugdíj Egyesülete. A postai betegsegélyző intézet 1924-től az összes postai alkalmazottakra kötelező Posta Betegbiztosító Intézetté alakult át állami tá­mogatás mellett. Jóléti intézmények, szanatóriumok, kórház, üdülők létesí­tésével, kultúrzene egyesületek létrehozásával és fenntartásával igyekeztek az alkalmazottak helyzetén javítani. Az intézmények, egyesületek fenntartásá­hoz a postaszemélyzet üzemi jutalékának 2—3%-os felajánlásával, gyűjtéssel járult hozzá. 153 Az egyes szakmai (kari) egyesületek közül a Postaaltisztek Országos Egyesülete működött vidéki vonatkozásban, így Miskolcon is. Az Altiszti Egyesület székháza a Kartács utcában volt, közel a nagy létszámú pályaud­vari postához. Nagytermében gyakoriak voltak a kulturális rendezvények, átutazóknak, pihenni vágyóknak vendégszoba, konyha, bormérés állt ren­delkezésre. Az egyesületi elnök Czakó Gyula főfelügyelő volt, aki az altisz­tek előtt nagy megbecsülést szerzett magának, ötven évi szolgálat után ment nyugdíjba. Az Altisztek Egyesülete helyi csoportjának 1923 végén dalárdája alakult Basa László elnökletével, művészeti vezető Ráczy Árpád ref kántor­tanító volt. A nyilvánosság előtt 1924-ben mutatkoztak be, 32 működő tag­juk volt, huszonöt éven keresztül működtek (54. kép). A különböző postás kari egyesületek létrehozásával a postás társada­lom egységének a megbontása volt a cél; érvényesíteni az oszd meg és ural­kodj elvet. Tanulva az 1895-ös postás sztrájk, a tanácsköztársasági tapaszta latokból a postások egyesületi életét a kormányzat a Kari Egyesületek Szö­vetségén keresztül igyekezett ellenőrzés alatt tartani. Erre az 1921-ben létre­jött Pey er-Bethlen-féle megegyezés, — melyben lemondott a postások, vas­utasok, közalkalmazottak és mezőgazdasági dolgozók szakszervezetbe való tö­153. Hennyey V. 1926. 250-251. 105

Next

/
Thumbnails
Contents