Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

Az igazgatóságot 1924. július 1-én ismét kirendeltséggé alakították át, míg 1925. június 30-án teljesen megszüntették és területét a debreceni igazgatósághoz csatolták. 1925-ben ugyanis felállították az Országos Takarékossági Bizottságot, melynek javaslatot kellett tenni a racionalizálásra. Az OTB nemcsak a miskolci igazgatósági kirendeltséget, hanem más három postaigazgatóságot és a Posta Központi Bélyegpénztárát is megszüntette. A racionalizálás 400 fő dolgozót érintett, sok magas rangú dolgozót idő előtt nyugdíjaztak, több százat alacsonyabb besorolásba helyeztek. A nehézségeken lassan túllevő Magyar Posta az alkalmazottak helyzetének javításával igyekezett segíteni; új alapokra helyezték a bérezést, különböző pótlékokat adtak. Nagyobb állami támogatást kapott a Postamesterek Nyugdíj Egyesülete. A postai betegsegélyző intézet 1924-től az összes postai alkalmazottakra kötelező Posta Betegbiztosító Intézetté alakult át állami támogatás mellett. Jóléti intézmények, szanatóriumok, kórház, üdülők létesítésével, kultúrzene egyesületek létrehozásával és fenntartásával igyekeztek az alkalmazottak helyzetén javítani. Az intézmények, egyesületek fenntartásához a postaszemélyzet üzemi jutalékának 2—3%-os felajánlásával, gyűjtéssel járult hozzá.

153 Az egyes szakmai (kari) egyesületek közül a Postaaltisztek Országos Egyesülete működött vidéki vonatkozásban, így Miskolcon is. Az Altiszti Egyesület székháza a Kartács utcában volt, közel a nagy létszámú pályaudvari postához. Nagytermében gyakoriak voltak a kulturális rendezvények, átutazóknak, pihenni vágyóknak vendégszoba, konyha, bormérés állt rendelkezésre. Az egyesületi elnök Czakó Gyula főfelügyelő volt, aki az altisztek előtt nagy megbecsülést szerzett magának, ötven évi szolgálat után ment nyugdíjba. Az Altisztek Egyesülete helyi csoportjának 1923 végén dalárdája alakult Basa László elnökletével, művészeti vezető Ráczy Árpád ref kántortanító volt. A nyilvánosság előtt 1924-ben mutatkoztak be, 32 működő tagjuk volt, huszonöt éven keresztül működtek (54. kép). A különböző postás kari egyesületek létrehozásával a postás társadalom egységének a megbontása volt a cél; érvényesíteni az oszd meg és uralkodj elvet. Tanulva az 1895-ös postás sztrájk, a tanácsköztársasági tapaszta latokból a postások egyesületi életét a kormányzat a Kari Egyesületek Szövetségén keresztül igyekezett ellenőrzés alatt tartani. Erre az 1921-ben létrejött Pey

er-Bethlen-féle megegyezés, — melyben lemondott a postások, vasutasok, közalkalmazottak és mezőgazdasági dolgozók szakszervezetbe való tö153. Hennyey V. 1926. 250-251. 105