Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)
ték a béketárgyalások során megállapított demarkációs vonalat, elfoglalták Ozdot, május l-re Miskolc határában álltak, a kapituláció másnap megtörtént. Az igazgatósági kirendeltséget május 9-én Budapestre helyezték át és a Posta Központi Anyagraktára és Készülékjavító helyiségeiben működött. 141 A hadsereg nyomában érkező cseh hatóságok olyan intézkedéseket tettek, amelyekbó'l a megszállt terület végleges bekebelezésére lehetett következtetni. Május 7-én a postán megjelent a kassai csehszlovák postaigazgatóság megbízottja, hogy tárgyalást folytasson a hivatal további vezetése, illetve a postaszolgálat ellátása ügyében. A miskolci postások tiltakoztak a csehszlovák állam részére történő eskü letétele ellen, arra való hivatkozással is, hogy a város hovatartozása ügyében a béketárgyalás van hivatva dönteni. Szerbák Géza miskolci postafőnök a személyzet nevében kijelentette, hogy a személyzet, ha nem követelik tőle az eskü letételét, már a közönség érdekében is hajlandó a szolgálatot ellátni. A megbízott kénytelen volt a személyzet állásfoglalását tudomásul venni. Nyilatkozatot készített azzal a szövegezéssel, hogy a posta dolgozói hajlandók továbbra is szolgálatot teljesíteni, és kötelezik magukat — Miskolc állami hovatartozásának végleges eldöntéséig — a csehszlovák köztársaság ellen nem agitálnak. A megbízott azt a hivatalos állásfoglalást is kifejezte, hogy az addig itt foglalkoztatottakat továbbra nem alkalmazzák, hanem egyenként írásban kérjék alkalmazásukat, majd döntés történik sorsuk felől. Amikor azzal állt elő, hogy még aznap 16 csehszlovák postást osztanak be a miskolci postához, a magyar dolgozók felháborodtak és határozottan tiltakoztak felváltásuk ellen. Azt kényszerűségből tudomásul vették, hogy a csehszlovákok ellenőrzőkként működnek a hivataloknál. 142 A hivatal dolgozói a szakvezetés és a bizalmiak mozgósítására május 8-án reggel értekezletet tartottak, megvitatták az adott helyzetet. Arra az elhatározásra jutottak, hogy a nyilatkozatot aláírják. Két fő megtagadta a nyilatkozat aláírását. Elhatározásukat kényszerítően kívánta, hogy a hivatalnál nagy számban foglalkoztattak a megszállt területről menekült szaktársakat, ha megtagadják a szolgálatot, a menekültek helyzetét még tovább súlyosbítanák. 143 A gazdasági helyzet a városban egyre romlott, feléledt a spekuláció, az élelmiszerek eltűntek, az aprópénz hiánya gyorsította az inflációt. A közigazgatási helyzet sem tudott konszolidálódni. A város olasz parancsnoka Zinkone tábornok nem győzte ellensúlyozni a csehszlovák hatósági megbízottak ellentmondásos rendelkezéseit. Lázongtak a vasgyáriak is a gyár lefoglalása ellen. 141. PHL 1919. 39. 142. MN 1919. V. 7. 143. MN 1919. V. 8. 7* 99