Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

IV. KÁVÉHÁZAK ÉS CUKRÁSZDÁK A kávé és a kávézás meghonosodásáról, a kávémérő helyek és a kávéházak kialakulásáról, a családon belüli, vagy egy nagyobb társasághoz, közösséghez kapcsolódó, ott meghonosodott kávézási alkalmakról és szokásokról nemcsak Miskolcon, hanem az országban is igen keveset tudunk.

173 A kávé szó első előfordulását 1651-től ismerjük, míg „kávés házra" 1706-ban, „kávéházra" 1709-ben van adatunk. A török kapcsolatokra utaló megjelölések között 1738-ban találkozunk „kávé házzal".

174 A kávé oszmán-török eredetét a szóelemzésen túl, művelődéstörténeti adatok, elemek is bizonyítják. A dohányhoz és a dohányzáshoz hasonlóan a kávé és a kávézás kezdetben csak az előkelő társadalmi osztályokhoz kapcsolódott, a kávét közvetlenül keletről kapták.

175 A kávé miskolci megjelenését és elterjedését a nagypolgári családok között ma még pontosan nem ismerjük (64. kép). Az eddig átvizsgált vagyonleltárakban a Görög Kereskedő Számadáskönyvekben 1760-ban találkozunk az első adattal (65-66. kép).

116 Később 1786-ban találunk Négyesi Szepessy Zsigmond ezüsttárgyai között először kávéskészletet.

177 Brósz Károly leírásá173 Pl. A kávé, kávéház vagy kávészokások címszó nem szerepel sem a Magyar Néprajzi Lexikonban, sem országos és helyi néprajzi vagy történeti bibliográfiákban. A városi kávézási vagy a paraszti közösségek kávéfogyasztásairól Magyarországon nem jelent meg pontosabb, átfogó igényű tanulmány, s arról sincsen pontos ismeretünk, hogy pl. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek bármelyikéről írtak volna a kávéházakról. A téma kutatásának és feldolgozásának fontosságára 1984-ben Gunda Béla professzor hívta fel figyelmemet, utalva arra, hogy művelődéstörténetű olyan jeles kutatói mint Takáts Sándor és újabb idó*ben Bodgán István sem dolgozta fel ezt a témakört. Gunda Béla útmutatásai és gyakorlati tanácsai alapján így kezdtem a téma levéltári kutatásokon és recens gyűjtéseken egyaránt alapuló feldolgozásához, amelyből több éves kutatómunka után - minden bizonnyal - tanulmányok láthatnak majd napvilágot. 174 A Magyar Nyelv Történet-Etimológiai Szótára (továbbiakban: MTSz.) 1970. II. 413. Budapest 175 MTESz. 1970.11.413. 176 „Rend Szerint Vásárolt Portékának Specificatiója ... Zsámbik Tamás Miskolci Kereskedő Boltjábul... Tekttes Nemes Nzettes és Vzllő Szepessy Györgyné Asszonynak" 1760. júl. 15-től. HOM. HTD. 73. 233. 1. 177 „Mi, fent említett a jelenlévőknek tudósítjuk, hogy 1786. májusában ezen Borsodmegyei különleges kiküldetése szerint a boldogult nemes és tekintetes négyesi Szepessy Zsigmond úr halála után fennmaradt ingó és ingatlan javakat összeírván tettes (tekintetes) Fáy Sámuel úr jelenlétében véghezvive a következő ingó és ingatlan javakat találtuk a fent említett helyen, s ezekre a következőképpen készítettük el magyar nyelven leltárunkat." Megyei Levéltár Miskolc, 1786. L IV. köt. No. 6. sz. 94